A forintban denominált államkötvények értéke az előző negyedéves 627 milliárdos bővülést követően a második negyedévben 259 milliárddal csökkent, így a teljes állomány értéke 8412 milliárdot tett ki. Míg a magyar háztartások 41, a pénzügyi vállalatok 88 milliárd forint értékben vásároltak papírokat, addig a külföldiek 100 milliárd forint értékben értékesítették azokat. A tranzakciókat tekintve az állomány nettó 25 milliárddal nőtt.
A devizában denominált államkötvények értéke, a forint csökkenésének köszönhetően 5178,8 milliárdra nőtt a negyedév végi 4652 milliárd forintról. Ezen a piacon a pénzügyi vállalatok 48,9 milliárd, a háztartások 4,6 milliárd forint értékben vásároltak, míg a a külföldi szereplők 63 milliárd forintban adták el ezeket az eszközöket.
A kincstárjegyek piaca az első negyedévet követő 1872 milliárdról 1908 milliárdra nőtt, de még így sem éri el a tavalyi évvégi 2144 milliárdos szintet. Míg az átértékelésektől eltekintve a pénzügyi vállalkozások 177 milliárd forint értékben vásároltak, addig mind a magyar háztartások, mind a nem-rezidensek nettó eladók voltak. Előbbiek 47, utóbbiak 92 milliárd forint értékben értékesítettek papírokat.
A magyar részvények érteke a második negyedév lejtmenetének köszönhetően szűk 1000 milliárd forint értékben csökkent, az első negyedév végi 6509 milliárdról 5588 milliárd forintra. Ezen a piacon a magyar háztartások voltak a legoptimistábbak, hiszen 87 milliárd forint értékben vásároltak részvényeket, míg a pénzügyi vállalatok csupán 7 milliárdnyi papírt vásároltak, a külföldiek pedig 103 milliárdot dobtak piacra, így nemcsak lenullázták az első negyedévi 84 milliárdos vásárlásukat, hanem nettó eladók lettek a magyar részvények piacán. A háztartások részvényportfoliójának értéke viszont, a BUX lejtmenete ellenére 323,8 milliárdról 337 milliárd forintra nőtt, derül ki az MNB legfrissebb adataiból.
MFOR
