Az újság azt írta: az Európai Bizottság javaslata szerint 2025-ig, de legkésőbb 2028-ig létrehoznának egy központi pénzalapot, amelyet 55 milliárd euróval töltenének fel az euróövezeti bankok befizetéseiből. Ugyanakkor sok vitás kérdés maradt még. Az egyik, hogy milyen széles legyen a befizetők köre: csak az eurózóna 130 legnagyobb bankját kötelezzék erre, vagy pedig az övezetben működő mind a 6 ezer pénzintézetet. Az Európai Bizottság és a tagállamok többsége ez utóbbi megoldás mellett érvel, de Németország szerint a takarékszövetkezeteket ki kell venni az egységes európai szabályozás alól.
Az sem tisztázott, ki állja az esetleges bankmentések számláját a pénzalap teljes feltöltéséig, 2025-ig hátralévő időben. Németország szeretné megakadályozni, hogy az esetleges szanálásokat az euróövezeti mentőalap (ESM) terhére hajtsák végre. Ezt az álláspontot csak Finnország támogatja.
További kérdés, hogy ki hozza meg a végső döntést egy bank bezárásáról. Hírek szerint Németország, korábbi álláspontját némileg módosítva, már elfogadhatónak tartja, hogy - legalábbis átmenetileg - az Európai Bizottságé legyen az utolsó szó egy bank szanálása ügyében. Az EU-pénzügyminiszterek legközelebb kedden tárgyalnak a tervezett európai bankunió még vitás kérdéseiről.
MTI
