Az MNB mérlegének előzetes adatai szerint az első félév végére a kormány 2015,2 milliárd forint betéten „csücsült”, ami a GDP közel 7,3 százaléka. Emellett ráadásul még 247 milliárd forintnyi devizabetéttel is rendelkeztek Vargáék.
A február végétől tetten érhető felfutás alapvetően három tényezőnek köszönhető. Egyrészt a márciusi dollárkötvények kibocsátásából befolyt devizát az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a jegybankkal forintra "swapolta". Vagyis a kormány devizát adott a jegybanknak, amiért cserébe forintot kapott. Emiatt nem nőtt meg látványosan a 3 milliárd dolláros (kb. 660 milliárd forint) forrásbevonás ellenére sem a devizaszámla összege. Borbély László András, az ÁKK általános vezérigazgató helyettese akkor arról tájékoztatta az mfor.hu-t, hogy a devizakötelezettségek lejáratának időpontjában a megfelelő swapok le fognak járnak, vagyis a jegybank az és ÁKK "visszacseréli" a devizákat.
Erre most júliusban szükség is lesz, hiszen hó végén 1 milliárd euró kötvényünk fog lejárni, amely az első nemzetközi kötvénykibocsátásunk volt a 2008-as összeomlást követően. Ezen felül még a negyedik negyedévben lesz esedékes 2 milliárd eurós kifizetésünk, mégpedig az IMF-EB mentőcsomag Európai Bizottság által nyújtott részének idei visszafizetésére.
A másik ok, ami miatt így "megszaladt" a forintbetét összege, a jegybank április közepén bejelentett intézkedései voltak. Mint arról többször beszámoltunk, az MNB szakemberei a bankrendszer felesleges, jegybanknál parkoltatott likviditását az állampapír-piac felé terelik. Ez az összeg, valamint a hírekre pótlólagosan mutatott érdeklődés hatalmas keresletet gerjesztett az állampapírok iránt. A bevont összegek pedig a forintszámlán jelentek meg. Mivel ez a bruttó adósságot növeli, így az ÁKK az elmúlt hetekben – valószínűleg azért nem függetlenül a Brüsszelből érkezett figyelmeztetéstől sem – már visszafogta a rövid, éves, illetve éven belül kifutó értékpapírok kínálatát.
A jegybanki kéthetes kötvényekből kiáramló összegek egyébként immár az MNB mérlegében is szabad szemmel láthatóak.
A harmadik ok pedig a lakossági állampapír-vásárlások, amelyek júniusban soha nem látott szintet értek el. A magyar háztartások így immár több mint 2 ezer milliárd forintnyi állampapírt tartanak megtakarításaik között.
Az MNB mérlegből még egy fontos adatot ismerhettünk meg, júniusban a májusi megtorpanás után tovább nőtt a készpénzállomány. A 3438,2 milliárdos összeg 20,6 százalékkal magasabb a tavalyinál, míg ha a 0,3 százalékos deflációt is figyelembe vesszük, a reálnövekedés 21 százalékot tesz ki.
mfor.hu
