A legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzői szerdán az MTI kérdésére elmondták: a görög államadósság-törlesztési kockázatra kínált hitelpiaci származékos csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása az aznapi londoni kereskedésben 912 bázispontra emelkedett, ami minden korábbi rekordnál magasabb. Az előző esti zárószint 824 bázispont volt.
Görögország szuverén adóskockázati besorolásait előző nap a befektetésre ajánlott szint alá, spekulatív - "bóvli" - kategóriába rontotta a Standard & Poor's hitelminősítő. A lépés azt is jelenti, hogy Görögország - az euróövezet egyetlen olyan tagállama, amelynek nincs befektetői minősítése - az eddigieknél is nehezebben és főleg drágábban tud piaci finanszírozáshoz jutni.
A leminősítés után szűkült azon befektetők köre is, amelyek a görög államkötvények vásárlóiként szóba jöhetnek, ugyanis sok alap kizárólag befektetési ajánlású állampapírt hajlandó vásárolni. A CDS-díjszabások azt jelzik, hogy a szuverén vagy kereskedelmi törlesztéskockázatra biztosítási tranzakciókat kínáló piaci szereplők mennyire ítélik kockázatosnak azt az állami, vagy vállalati adóst, amelynek adósságára az adott törlesztésbiztosítási kontraktusok vonatkoznak.
Az euróövezeti tag Görögország jelenlegi törlesztéskockázat-biztosítási díjszabása a fejlődő térség átlagos szintjén van, és csaknem négyszeresen meghaladja Magyarországét, jóllehet szerdán a magyar CDS-árazás is számottevően drágult Londonban.
A CMA elemzőinek elmondása szerint a magyar adósságtörlesztési kockázat biztosítási díja a szerdai londoni kereskedésben 233 bázispont volt a 216,5 bázispontos előző esti záró után. Ennek alapján a szerdai londoni kereskedésben minden 10 millió euró magyar államadósság után évente 233 ezer euró törlesztéskockázati biztosítási díjat számítottak fel a befektetőknek az irányadó ötéves futamidőre, bár ez még mindig 679 ezer euróval kevesebb, mint Görögország esetében.
Magyarország CDS-árazása tavaly márciusban, a pénzügyi válság okozta piaci pánikhatás kelet-európai tetőzésének időszakában érte el eddigi csúcspontját, de akkor sem haladta meg a 630 bázispontot. A görög törlesztési kockázattal kapcsolatos aggályok terjedését jelzi, hogy más euróövezeti, illetve nem valutauniós kelet-európai EU-adósok CDS-díjszabásai is emelkedtek, bár messze elmaradnak a görög szinttől.
A CMA szakelemzőinek tájékoztatása szerint szerdán Portugália törlesztéskockázati biztosítási tranzakcióinak díjszabása a 386 bázispontos előző esti záróról 410 bázispontra, Spanyolországé 209 bázispontról 212,5 bázispontra, Lengyelországé 126-ról 154-re, Csehországé 89-ről 102,5-re, Romániáé 248,5-ről 276-ra drágult.
A CMA DataVision e hónap elején ismertetett, idei első negyedéves adóskockázati összesítésében Görögország a világ tíz legkockázatosabb adós államának mezőnyében szerepelt, olyan országokkal osztozva a felső tízes törlesztéskockázati listán, mint Venezuela, Pakisztán, Ukrajna, Irak, vagy Egyiptom.
MTI/Menedzsment Fórum
