2010. január 20. 07:31

Várhatóan február elején-közepén dönthet az Alkotmánybíróság a vagyonadót támadó beadványokról, melyeknek hatására akár alkotmányellenesnek is minősítheti az új adónemet. Az így kieső 50 milliárd forint azonban hiányozna a költségvetésből, valahonnan pótolni kéne azt az összeget. Ugyanakkor a kormány mozgástere kicsi, hiszen az éves adókon már nem tud változtatni, ráadásul a választások előtt már csak néhány napra ül össze a parlament. Mfor.hu-háttér.

Az mfor.hu annak próbált utánajárni, mit tud tenni a kormány, ha alkotmányellenesnek minősítik a vagyonadót, honnan tudják beszedni a büdzsébe a hiányzó milliárdokat. Az általunk megkérdezett szakember szerint komoly mozgástér nincs, a legjobb talán az lenne, ha maradna annyi tartalék, hogy az 50 milliárdnyi kieső bevételt fedezze.

Mire fizetni kell, addigra várhatóan lesz döntés


Január elsejétől vezették be hazánkban a vagyonadót, melyet a nagyértékű ingatlanokra és vagyontárgyakra vetettek ki, így például a hajók, repülők és személyautók után is fizetni kell egy bizonyos értékhatár felett.

Az új adót az APEH szedi be, az adózóknak önbevallást kell készíteniük. Adómentes lesz a tulajdonos által lakott 30 millió forintnál nem drágább, és egy második, legfeljebb 15 millió forintot érő lakás. Az ingatlanadó három kulcsos: 0-30 millió Ft-ig 0,25 százalék, 30-50 millió Ft között 0,35 százalék. 50 millió Ft felett 0,5 százalék.

A bevallásban az adóhatóság is próbál segítséget nyújtani: honlapján egy vagyonadó kalkulátort tettek közzé, mely segít eldönteni, kell-e adót fizetni. A kalkulátor népszerű: az APEH tájékoztatása szerint január elején néhány hét alatt 420 ezren töltötték le, és tízezer ember mentette el adatait, vagyis ennyien továbbították az adóhatósághoz.

A vagyonadó kalkulátort rengeteg bírálat érte amiatt, hogy nem elég pontosan számol, ha mondjuk valakinek a lakását 29 millióra értékeli, akkor a hibahatár miatt könnyen átcsúszhat a 30 milliós értékhatár fölé. "A kalkulátort nem kötelező használni, csak egy támpontot akar adni az adózóknak" - mondta el ezzel kapcsolatban Oszkó Péter pénzügyminiszter.

A vagyonadót egyébként az egyéni vállalkozóknak kell majd először bevallaniuk, nekik az első részletet február 25-ig kell átutalniuk. A magánszemélyeknek május 20-ig van idejük arra, hogy fizessenek, addigra minden bizonnyal megszületik a döntés arról, alkotmányos-e az adó.

Bajnai: hiányozna ez a pénz

A miniszterelnök a közelmúltban az MTV A szólás szabadsága című műsorában elmondta: ő személy szerint meglepődne, ha az Alkotmánybíróság visszadobná a vagyonadót. Bajnai Gordon szerint a vagyonadó arról szól, hogy a legvagyonosabb 5 százalék egy picivel többet adózik azért, hogy a többi 95, köztük a rászorulók, a szegényebbek, a nyugdíjasok, vagy az alacsony keresetűek egy kicsit kevesebbet szenvedjenek a válságban, és egy kicsit jobban megélhessenek ebben a nehéz helyzetben.

"Azt gondolom, hogyha olyan döntés születne - én nem számítok erre -, hogy ez a vagyonosokat terhelő adót elveszik, akkor valahonnan el kell vennünk azt a pénzt. Tartanunk kell a költségvetési hiányt, mert mindannyian megszenvedjük, hogyha nem tartjuk ezt a hiányt. Az 50 milliárd nagyon hiányzik ebből az idei költségvetésből" - mondta az interjúban a kormányfő.

Bajnai szerint akkor olyan megoldást kell találni, részben a tartalékok zárolásával, részben, ha kell, akkor valamilyen más adónem bevezetésével, ami Magyarországon a lehetőleg nem a legszegényebbeket terhelve biztosítja ezt a bevételt.

Kicsi a mozgástér

"Egyelőre meg sem lehet becsülni, hogyan fog dönteni az Alkotmánybíróság, a bírák az utóbbi időszakban számomra követhetetlen logika alapján hozzák a határozatokat" - mondta az mfor.hu-nak László Csaba, a KPMG partnere, egykori pénzügyminiszter, amikor arról kérdeztük, mi lehet a vagyonadó sorsa.

A szakember szerint ha a kormány számára kedvezőtlen döntés születik, akkor nem lesz nagy mozgástér, hiszen az éves adók már meg vannak hirdetve, ráadásul februárban csak néhány napra ül össze az Országgyűlés. László Csaba szerint legkorábban nyárra lehet kitalálni valamit, amivel kompenzálni lehet a kieső bevételt.

"Csupa rossz megoldás közül lehetne választani. Elképzelhető például a TB-járulék emelése. Egy egy százalékos emelés évi 70 milliárd forintot hozna a kasszába nagyságrendileg, azonban ha csak augusztusban tudnak emelni, akkor akár több mint két százalékos növelésre is szükség lehet, hogy a hátralevő hónapokban befolyjon a szükséges 50 milliárd" - véli a KPMG partnere.

László Csaba szerint alkotmányellenesség esetén az lenne a legjobb, ha a kormány kiadáscsökkentéssel vagy a tartalékokból tudná pótolni a hiányzó összeget, azonban az komoly kérdés lehet, hogy marad-e még annyi felhasználható tartalék.

Beke Károly

Menedzsment Fórum