Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azzal büszkélkedett, hogy 12 éve nem volt hasonló mértékű növekedés az építőiparban, amiben a miniszter szerint meghatározó szerepe van a kormány otthonteremtési programjának. Az építőipar jó teljesítménye azt is mutatja, hogy a gazdaság növekedése stabilan támaszkodhat az ipar, építőipar, az export teljesítményére, valamint a hatéves bérmegállapodás fogyasztásnövelő hatására. A szakértők inkább a tavalyi alacsony bázist, valamint felpörgő uniós és állami forrásokat, építkezéseket emelték ki.
A tárcavezető ismertette, a CSOK-nak köszönhetően a kiadott lakásépítési engedélyek száma 2016-ban két és félszeresére - csaknem 32 ezerre - nőtt éves összevetésben, és közel 10 ezer új lakás épült az elmúlt évben. A tavalyi fordulat után 2017-ben is folytatódott a lakáspiac lendületes bővülése. Az első negyedévben 89 százalékkal emelkedett a kiadott építési engedélyek száma, 47 százalékkal bővült a felépült lakások száma éves összevetésben, ami egyértelműen a kormány otthonteremtési programjának köszönhető. A bevezetéstől, 2015. július 1-je óta eltelt időszakban, 2017. május végéig közel 50 ezer család CSOK kérelmét fogadták be 126 milliárd forint összegben - hangsúlyozta Varga Mihály. Az első öt hónap során 26,9 százalékkal bővült az építőipari kibocsátás. Az előző hónaphoz képest 7,5 százalékos bővülést regisztráltak a kiigazított index alapján, mindkét építményfőcsoport termelése emelkedett: az épületek építése 27,2 százalékkal, az egyéb építményeké 46,7 százalékkal nőtt éves alapon. A kedvező tényadatok mellett az elkövetkező időszakot tekintve biztató, hogy a hó végi szerződésállomány 94,3 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban - emelte ki a nemzetgazdasági miniszter. Hozzátette: az építőipari termelés alakulása összhangban áll a Konvergencia Programban megfogalmazott várakozásokkal. Az EU-források felfutásával párhuzamosan visszatért a tartós növekedés az építőiparba, emellett az állami beruházások is újabb lendületet adtak az ágazatnak.
Veszélyeket rejtenek az újlakáspiaci tévhitek
„Az újlakáspiac felpörgése kedvezően hat az iparág és a gazdaság egészére, ám mivel a vonzó lehetőségek láttán tapasztalatlan fejlesztők is piacra léptek, fontos, hogy a vevők leszámoljanak néhány veszélyes tévhittel” – kommentálta a KSH pénteken közzétett építőipari gyorstájékoztatójának adatait Földi Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia Zrt. vezérigazgatója.
Sokan gondolják úgy, hogy ha egy lakóingatlan-projekt generálkivitelező nélkül, illetve önerős forrásból valósul meg, az minden esetben kedvező a vásárlók számára, de ez nem feltétlenül van így, sőt, ezek a megoldások veszélyesek is lehetnek.
„Tapasztalataink azt mutatják, hogy kockázatos lehet olyan fejlesztést választani, ahol nem önállóan működő, érdemi referenciával bíró generálkivitelezővel zajlik az építkezés, hiszen így a vevők lemondanak arról az ötéves garanciáról, ami a generálkivitelezőnél érvényesíthető” – fogalmazott a vezérigazgató. Nem ritka az sem, hogy egy fejlesztést önerősként, azaz banki finanszírozás nélkül hirdetnek meg, ami szintén rizikós lehet. „Ebben az esetben az jelenti a kockázatot, hogy amennyiben bármilyen nem várt probléma adódik és leáll a fejlesztés, akkor a vevők futhatnak a már befizetett pénzük után” – hívta fel a figyelmet Földi Tibor.
Jó eredmények, de felemás összkép az építőiparból
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a bővülés várható volt, de az idei arra lesz elég, hogy utolérje magát az ágazat, ráadásul kockázatokkal is számolni kell a szektorban.
A dinamikus növekedés nem meglepő, az ágazat ugyanis az idén nagyon lendületesen bővül köszönhetően az uniós és kormányzati projekteknek. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt is elmondta, hogy az építőipar termelési szintje idén májusban érte el a 2014 áprilisi szintet.
Ugyanakkor két alágazat eltérő eredményeket mutat: az épületépítéseknél az elmúlt négy év legjobb eredménye született májusban, míg az egyéb építményeknél a termelés szintje elmarad a 2015-ös csúcsoktól.
Németh Dávid szerint bár az idei adatok kétségtelenül látványos növekedést mutatnak, a tényleges helyzet felemás az építőiparban. "Az idén akár 20 százalék feletti bővülés várható a szektorban, ám ez ahhoz lesz elég, hogy az ágazat a tavalyi visszaesést korrigálja. 2016-ban ugyanis 18,8 százalékos hanyatlással zárt az építőipar" - fogalmazott az elemző.
Bár az építőipari rendelésállomány májusban több mint 90 százalékkal haladta meg a tavalyi szintet, ugyanakkor Németh Dávid szerint nem biztos, hogy az ágazat képes lesz időben teljesíteni a rendeléseket. "Egyre fokozottabb problémát jelent ugyanis a kapacitáshiány, ez pedig csúszásokat okozhat a munkálatokban" - tette hozzá.
Várható volt, de a kapacitás- és munkaerőhiány komoly gát lehet
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta, hogy várható volt az újabb jelentős emelkedés az ágazatban. Részben a tavalyi alacsony bázis miatt, másrészt az idén sok uniós forráson alapuló beruházás indult el, ez főként az egyéb építmények alágazatban generált növekedést. Emellett a lakásépítések is emelkedőn vannak, ami hozzájárult az épületépítéseknél látható bővüléshez.
Az építőipari termelést a jövőben meghatározó rendelésállomány májusi 94,3 százalékos növekedése alapján az ágazatban folytatódhat a lendületes fejlődés a szektorban. A hó végi szerződésállomány az egyéb építményeknél 132, az épületépítéseknél pedig 38,5 százalékkal haladta meg a tavalyi szintet. A szakember azt is elmondta, hogy az idei növekedés elérheti a 15-20 százalékos szintet, ez pedig évek óta az egyik legjobb eredmény lehet.
Hozzátette azt is, hogy a növekedési potenciál jelentős a rendelésállományok alapján, de az építőipar kapacitás- és munkaerőhiánnyal küzd, azaz nem feltétlenül tudják teljesíteni a vállalkozások az igényeket. Ez pedig a későbbiekben egyes beruházások leállítását eredményezheti. Balogh László a lakásépítésekről elmondta, hogy a társasház-építéssel foglalkozó cégek egyelőre csak 2019 végéig terveznek beruházásokat, mert a most érvényben lévő szabályok szerint csak 2019 végéig lesz érvényben a kedvezményes lakásépítési áfa, ha pedig az 2020-tól esetlegesen megszűnik, az jelentős drágulást okozhat az új lakások piacán.
Scheer Sándor, a vizes VB nagyberuházását, a Dagály uszodát építő Market Zrt. vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy az építőipari termelés tendenciózusan növekvő volumene elsősorban az ipari és logisztikai létesítmények területén jellemző. A megkötött új szerződések aránya is 53,2 százalékkal emelkedett az előző évhez képest annak ellenére, hogy a munkaerő- és kapacitáshiányon túl az egyre növekvő építési költségek is gondot okoznak a kivitelező cégek számára.
Az építési anyagok árának növekedése, az építőipari díjemelkedések komoly nehézséget jelenthetnek a kisebb, illetve induló építőipari vállalatok számára, mely probléma várhatóan a beruházói oldalon is jelentkezik. Mindezen túl jelentős potenciál érzékelhető a lakásépítési szektorban is, melynek fejlődése valamivel
elmarad az ipari létesítményekhez képest, ám a stabil pénzügyi háttérrel, illetve kivitelezővel rendelkező projektek határidőn és költségkereten belül készülnek majd el.
Az építőipari főszezon előtti adatok jól mutatják, milyen élénk mozgással, építési kedvvel vágtunk bele a nyárba, ami a magasépítésben a mindennapok során is beigazolódik. Csúcsra járatott kivitelezések, állandó „pörgés” és munka jellemző, de ez nagyon jó, ezt vártuk. Most fokozottan oda kell figyelni az építőipari fegyelemre, fegyelmezetten kell működni, mert nem elég leszerződni, meg is kell építeni a vállalt munkát - tette hozzá Scheer.
mfor.hu
