Azt már eddig is tudtuk, hogy az állam nem készpénzt fog kapni a nyugdíjpénztárakból azok után, akik visszalépnek az állami rendszerbe, hanem különböző befektetési eszközökben kapja meg a nyugdíjvagyont. De hogy pontosan mekkora ennek a vagyonnak az összege - Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára még tegnap is 2800 milliárdról beszélt, pedig a Stabilitás Pénztárszövetség már több hete publikálta, hogy szeptember végén a vagyon átlépte a 3000 milliárdot - és milyen elemekből áll, arról a PSZÁF legfrissebb adatsorai nyújtanak tájékoztatást.
3000 milliárd felett
A 19 magyarországi magánnyugdíjpénztárban 3 090 517 tag volt szeptember végén, a vagyon pedig 3047 milliárd forint volt. A pénztárak tagdíjbevétele 229,9 milliárd forintot tett ki az év első kilenc hónapjában.
A befektetési tevékenység eredménye 241,7 milliárd forintos pluszt mutatott szeptember végéig. Ez 351,3 milliárdos bevételből és 109,6 milliárdos ráfordításból tevődött össze. Az utóbbi évek számaiból az látszik, hogy a 2008-as rekordgyenge évben 421,8 milliárdos veszteséget realizáltak, ez azonban a tavalyi 457,8 milliárdos nyereséggel vissza is jött.
A nyugdíjpénztárak vagyona először a harmadik negyedév végén érte el a 3000 milliárd forintot, június végéhez képest 205,8 milliárd forinttal nőtt a vagyon a tagdíjbevételek és a befektetési tevékenység eredményének köszönhetően. Egy év alatt pedig több mint 500 milliárddal nőtt a vagyon a tavaly szeptemberi 2501,6 milliárdról.
Kötvények, részvények kerülnek az államhoz
A felügyelet statisztikájából az is kiolvasható, hogy a pénztárak miben tartják a leendő nyugdíjasok pénzét. Vagy legalábbis miben tartották szeptember végén. Mindez azért érdekes, mert akkor még nem jelentette be a kormány terveit a nyugdíjpénztári rendszer átalakításáról, azaz egyelőre nem látszik, hogyan reagáltak a pénztárak a tervekre, elkezdték-e likvidálni eszközeiket.
A legtöbb pénzt magyar állampapírokba fektették a pénztárak, 1475,8 milliárd forint pihen hazai kötvényekben. A kormány már korábban bejelentette, hogy a hozzá kerülő állampapírokat azonnal bevonja, így ezzel az összeggel rögtön csökkenthető az államadósság mértéke.
A magánnyugdíjpénztárak 1035,9 milliárdnyi vagyont tartanak befektetési jegyekben, ezt nem tudja ennyire egyszerűen kiiktatni a kormány, minden bizonnyal fokozatosan fogja piacra dobni ezeket az eszközöket. Mindezeken felül 294,4 milliárd forint pihen részvényekben, 57,4 milliárd forint pedig készpénzben áll a rendelkezésükre a 82,5 milliárdos egyéb befektetés mellett.
3,6 milliárdba kerültek az ügynökök
A pénztárak működési költségei 14 milliárd forintot értek el az első kilenc hónap alatt, ami az idei évi 230 milliárdos tagdíjbevétel 6,1 százaléka (a teljes vagyonra vetítve 4,5 ezrelék). A működési költségek tavaly sem voltak lényegesen kisebbek, akkor 13,3 milliárd forint jutott a 250 milliárdnyi tagdíjbevételre, ami 5,3 százalékos arányt tett ki. Így nem meglepő, hogy a kormánypártok tagjai gyakran fogalmazzák meg azt a kritikát, miszerint a pénztárak az indokoltnál többet költenek az apparátus fenntartására.
A működési költségeken belül egyébként az adminisztrációs és nyilvántartási feladatokat ellátó szervezetnek fizetett díjak tették ki a legnagyobb tételt, 4,6 milliárdot, míg a tagszervezéssel kapcsolatos ügynöki tevékenységért 3,6 milliárdot fizettek ki a pénztárak.
Beke Károly
mfor.hu
