"Nem nehéz kifürkészni ezeket – hiszen legális, bárki által megszerezhető (cégjegyzések) adatokról van szó. Természetesen néha nem derül ki azonnal, hogy a tulajdonosi körben lévő külföldi cég offshore-e vagy sem. A magyar cégek sokszor úgy "játszanak", hogy egy offshore területen lévő ország esetén nem a fővárosba, hanem például egy kevéssé ismert helyiségbe jegyzik be a céget. Minden külföldi helyiségnevet külön ellenőriznünk kellett." – folytatja, majd beavat a legfrissebb és legfontosabb offshore-statisztikákba.
Minden 100. cég offshore-ozik
Sokféle szám terjedt el a médiában, de a legfrissebb adatok szerint a teljes létszám kicsit több, mint 4000 cég, tehát majdnem minden századik cég rendelkezik offshore kapcsolattal. A legnépszerűbb helyszín a manapság sokat hangoztatott Ciprus, de olyan egzotikus helyek is szerepelnek a listán, mint a szintén népszerű Seychelles szigetek, a Panamai Köztársaság, vagy Vanuatu.
Csincsillatenyésztés offshore céggel
Az offshore kapcsolatokkal rendelkező cégek tevékenységi kört tekintve ugyancsak változatos képet mutatnak: a 300-as listán a csincsillatenyésztéstől (egyéb állat tenyésztés) a hulladékfeldolgozáson, fodrászaton, taxizáson, kulturális képzésen, lábbeligyártáson és könyvkiadáson túl még zöldség-és dinnyetermesztés is szerepel.
A cégek mintegy fele (48%-a) nem meglepő módon az ingatlanbizniszben utazik, konkrétan ingatlan bérbeadásban és üzemeltetésben. Jóval lemaradva utánuk következnek az üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadással foglalkozók (4%), a dobogó harmadik fokán pedig az építőiparban tevékenykedők állnak (épületépítési projekt szervezése, 3,9%). Épphogy lecsúszott az első háromból a vagyonkezelés, az ezzel foglalkozó cégek az offshore-ozók 3%-át teszik ki.
Menedzsment Fórum
