Ahogy azt június elején az Eurostat statisztikája alapján már látni lehetett, hatalmas, 5,2 százalékos mértékben nőtt a magyar kiskereskedelem volumene áprilisban a megelőző hónaphoz képest. A KSH ugyanis kedd reggel megerősítette mind az Eurostat, mind a saját előzetes adatait.
Ez pedig azt jelenti, hogy a havi összevetésű és kiigazított (munkanaphatástól, illetve szezonalitástól tisztított) adatokat nézve a magyar kiskereskedelem messze a legjobb teljesítményt nyújtotta Európában. (Élre tört a magyar gazdaság? A környéken mindenkit levertünk) Hogy ez mennyire ritka, azt nagyon jól mutatja az alábbi grafikonunk is, amely 2005 óta ábrázolja a magyar kiskereskedelem havi összevetésű adatait.
Ráadásul a növekedésünk nemcsak ebben a viszonylatban mutatható ki, hanem – ahogy azt a KSH az előzetes adatokban már közölte, és azokat a mostani részletes számokkal is megerősítette – az éveseknél is. 2012 áprilisához képest a teljesítmény 3,4 százalékkal bővült. Ilyenre pedig szintén emberemlékezet, de legalábbis 2006 szeptembere óta nem volt példa.
A részletek azért nem az igaziak
Igaz, ha a részletekbe ássuk magunkat, akkor már messze nem ilyen kedvező képet kapunk. Áprilisban a legboldogabb kiskereskedők a benzinkutasok lehettek, hiszen a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelme 6,5 százalékkal bővült. Utánuk jöttek az élelmiszerüzletek 3,1 százalékos ugrással, miközben a leginkább konjunktúra-érzékeny, nem élelmiszerek iránti kereslet továbbra is csökken. Itt a volumen 0,2 százalékkal esett vissza annak ellenére, hogy már tavaly áprilisban is nagyot szakadt ez a mutató.
Szinte minden összejött áprilisban
Az évek óta nem látott teljesítmény eléréséhez a tényezők szerencsés együttállására is szükség volt. A márciusi télies időjárás után az április hozta meg az igazi tavaszt, így nagyon sokan akkor "abszolválhatták" az elmaradt húsvéti családi találkozásokat. Ezt segítette, hogy áprilisban jelentősen estek az üzemanyagárak, ez a kettő pedig a már jelzett 6,5 százalékos ugrást eredményezte.
Ugyan idén a húsvét március végére esett, ennek ellenére az élelmiszertermékek forgalma áprilisban havi összevetésben 0,9 százalékkal tovább tudott nőni. Egyes – elsősorban ellenzéki körökben hangoztatott - vélemények szerint ez a növekedés annak köszönhető, hogy a dohánypiac átszervezése miatt (lásd trafikok) felvásárlások kezdődtek a fogyasztók körében az esetleges ellátási zavarok enyhítése érdekében. Ugyan a volumenindexekre a KSH nem közöl részletesebb adatokat, de ha a kiskereskedelem nominális változását nézzük, akkor ez a fenti teória nem áll meg. Miközben az élelmiszer, ital és dohányáru termékcsoport növekedése mindössze egy százalékkal, addig az élelmiszer jellegű vegyesé 1,6-tal nőtt. Ráadásul ez utóbbi majd kilencszer nagyobb értéket képvisel, így a dohányfelvásárlásos teóriát az adatok biztosan nem támasztják alá.
Továbbra is pluszban maradhatunk
A kiskereskedelem bővülését segítette ugyanakkor három további nagyon fontos tényező is. Egyrészt tavaly áprilisban a 2012-es megszorításoknak köszönhetően "beszakadt" a kiskereskedelem, így egy alacsonyabb bázissal kell a mostani értékeket összehasonlítani, ami értelemszerűen magasabb hányadosokat (vagyis indexeket) eredményez. Ráadásul a matematika még hosszú hónapokig "segíteni fogja" a kiskereskedelmi volumenindexeket.
Másrészt áprilisban a rezsicsökkentéseknek köszönhetően a nemzetgazdaságban 4,2 százalékkal nőtt a reálkereset. Ez pedig arra sarkalhatja a fogyasztókat, hogy a gazdasági helyzet, illetve a bizonytalanság miatt korábban elhalasztott vásárlásaikat részben pótolják.
Ennek a harmadik tényezőnek, vagyis a korábban elhalasztott lakossági vásárlásoknak a meglódulását segíti két további faktor is. Egyrészt az elmúlt években a háztartások alaposan meghúzták a nadrágszíjat, aminek az lett az eredménye, hogy 2011 végéhez képest 3000 milliárd forinttal (a sokat emlegetett magán-nyugdíjpénztári állománnyal megegyező mértékű összeggel) nőtt a lakosság nettó pénzügyi vagyona. Ez pedig mindenféleképpen nagyobb anyagi biztonságot jelent, ami mellett könnyebben "nyílhatnak" a pénztárcák is. Szintén a lakossági költekezést segíti, hogy a politikai választásokhoz közeledve - a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően – a lakosság bizalmi indexe trendszerűen nő (Lásd: Orbánéknak könnyebb lesz - mostantól egyre optimistábbak vagyunk). A nagyobb anyagi biztonság, a bizakodóbb várakozások pedig "utat törhetnek" az elhalasztott vásárlásoknak is.
Nagyobb értékű javakat mikor merünk vásárolni?
A kérdés az, hogy az elhalasztott vásárlások után a lakossági kereslet a nagyobb összegű, ennek megfelelően nagyobb anyagi biztonságot, illetve bizalmat feltételező tartósabb cikkek vásárlásában is megnyilvánul-e. Vagyis végre beindul-e a nem élelmiszeripari termékek, az új gépjárművek, vagy - ad absurdum - az ingatlanok piaca (Eltűnt a semmi harmada - lenullázódott idehaza egy iparág).
szp
mfor.hu
