A Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján közzétett dokumentum szerint a tanácstagok egyetértettek abban, hogy a belföldi növekedési kilátások jelentősen romlottak az elmúlt időszakban.
A kereslet visszaesése és a fiskális kiigazítás korábban vártnál tartósabb hatása elősegítheti a dezinflációs folyamat folytatódását.
Megoszlott azonban a tanácstagok véleménye azzal kapcsolatban, hogy a nemzetközi tendenciák milyen irányban befolyásolják a magyarországi jövőbeli inflációs folyamatokat.
A kamatdöntés előtt a Monetáris Tanács határozatot hozott a forint euróhoz rögzített középárfolyamának és az ehhez tartozó ingadozási sávnak az eltörléséről.
A jegyzőkönyv szerint a tanácstagok túlnyomó többsége egyetértett abban, hogy a sáveltörlés hosszú távon segítheti az inflációs célkövetés rendszerében a monetáris politikai célok elérését. Többen felhívták a figyelmet azonban arra, hogy az intézkedés megítélése a gazdasági szereplők feladata. Ennek következtében a sáveltörlés hatásainak értékelése előtt célszerű tapasztalatokat gyűjteni az új rendszerben, különösen azért, mert a lebegő árfolyamrendszerre történő átállás rövid távon bizonytalanságokkal járhat.
A tanácstagok megítélése szerint az elmúlt hónapokban nagymértékben emelkedtek a felfelé mutató inflációs kockázatok. Az importált inflációnak az élelmiszer- és nyersanyagárak emelkedésére visszavezethető gyorsulása miatt a 2009. évi inflációs előrejelzés a 3 százalékos jegybanki cél fölé emelkedett.
A tanácstagok megítélése szerint az előrejelzés megemelkedését egyértelműen a monetáris politika hatókörén kívül álló tényezők okozták. A Monetáris Tanács ugyanakkor készen áll arra, hogy az inflációs sokkok esetleges másodkörös, középtávú inflációs kilátásokat kedvezőtlenül befolyásoló hatását a monetáris kondíciók szigorításán keresztül megakadályozza - áll a dokumentumban.
