A programot az Oriens nevű elemző cég készítette, elképzeléseiket négy képviselőjük mutatta be. "Célunk az volt, hogy egyszerű, jól megvalósítható javaslatokat fogalmazzunk meg, kicsit táncba hívjuk a politikát, ösztönözzük a politikusokat a közös gondolkodásra” – mondta el Orbán Krisztián, az Oriens ügyvezetője.
Három ponton kellene beavatkozni
A közgazdászok úgy gondolják, hogy három ponton kell beavatkozni: csökkenteni kell a kiadásokat, mérsékelni kell a munkát terhelő adókat, illetve ösztönözni kell a munkakínálatot. Ezenkívül szerintük több százmilliárd forintos átcsoportosításra van szükség az inaktív rétegektől az aktívakhoz.
Orbán Krisztián hozzátette: ha megvalósulna javaslatuk, akkor hárommillió ember fizetése emelkedhetne átlagosan mintegy húsz százalékkal, míg ugyanennyi embernél felére csökkennének a munkaadói terhek. Szerinte a legnagyobb probléma, hogy Magyarország az elmúlt években egyazon költségvetési pályán mozgott, erről kellene végre letérni. Ebben előttünk állnak külföldi példák: Finnország és Írország sikeresen mozdult el a korábbi pályáról.
A tanulmány szerzői tehát a következő két évben nem a költségvetési hiány csökkentésére fókuszálnának, hanem arra, hogy sikerüljön az országot kimozdítani az eddigi pályáról. Úgy gondolják, hogy javaslatuk alapján 2009-ben a GDP 3,5 százalékát lehetne átcsoportosítani, míg 2010-ben 4,5 százalékát. "A javaslat megvalósulásával lényegesen jobban járnának azok, akik dolgoznak" - foglalta össze a lényeget Orbán Krisztián.
2009-ben 700 milliárd forintos költségcsökkentést tartunk elképzelhetőnek, míg egy évvel később 1050 milliárd forintot lehetne megspórolni, mondta el Vojnits Tamás, a tanulmány egyik szerzője. A legnagyobb megtakarítást azzal lehetne elérni, hogy két évre rögzítenék a béreket az állami szférában, valamint csökkentenék a vállalatok állami támogatását. Szerinte jelenleg túl sok állami támogatást kapnak Magyarországon a cégek, és ezeket nem elég hatékonyan használják fel.
Nem kell egykulcsos szja
"Mi nem egykulcsos személyi jövedelemadót javaslunk. Ugyanakkor a járulékrendszert át kell alakítani, mert ma mintegy 1,5 millió ember kevesebb pénzt fizet be a a nyugdíj- és egészségügyi kasszába, mint amennyit kivesz" – vázolta fel elképzelését Barabás Gyula a tanulmány bemutatóján. A szerzők szerint a személyi jövedelemadó rendszerét úgy kellene átalakítani, hogy 170 ezer forintos bruttó bérig 9 százalék legyen a jövedelemadó, 170-270 ezer forint között 18 százalék, felette pedig 36 százalék. A második évben a 18 százalékos sáv felső határát ki lehetne tolni 500 ezer forintig.
A tervezett mintegy ezermilliárdos megtakarításból 700 milliárd körüli összeget fordítanának arra, hogy csökkentsék a munkáltatói járulékokat, további mintegy 300 millió forintba kerülne az SZJA-rendszer átalakítása. "Teljesen el kellene törölni a minimálbért, ugyanakkor be kellene vezetni egy járulékminimumot. Ez azt jelentené, hogy havi tízezer forint lenne a minimális egészségügyi járulék, húszezer forint pedig a nyugdíjjárulék. Ez úgy oszlana meg, hogy kétharmadát fizetné a munkaadó, egyharmadát pedig a munkavállaló" – tette hozzá Barabás Gyula.
A minimálbér eltörlésével kapcsolatban Holtzer Péter hozzátette: azt szeretnék elérni, hogy ne az állam mondja meg, mennyiért érdemes dolgozni, hanem a piac alakítsa ki saját szabályait.
A szerzők átalakítanák a családtámogatások rendszerét is: a program megvalósulása esetén csak akkor járna családi pótlék, ha a szülőnek van munkahelye és iskolába járatja gyermekét.
A családtámogatás is reformra szorul
A GYES rendszerével kapcsolatban Holtzer Péter elmondta: kutatások szerint másfél éves kor felett már nem egyértelműen pozitív a gyermek számára, ha egész napját a szülővel tölti, ezért a GYES időtartamát le lehetne rövidíteni. Itt azonban nem lehet pénzt megtakarítani, mert a fennmaradó összeget vissza kell forgatni óvodák, bölcsődék építésébe.
A nyugdíjakkal kapcsolatban Orbán Krisztián hozzátette: "Magyarországon ma a politika szent tehénként kezeli a nyugdíjasokat, pedig az egyértelműen kijelenthető, hogy nem ez a legszegényebb réteg. A baj az, hogy óriási különbségek vannak a nyugdíjasok között, ezek csökkentésére lenne szükség."
A végén az Oriens ügyvezetője felvázolta, milyen eredményeket várnak a programtól: 100 ezer új munkahely jönne létre, 1,2 százalékkal nagyobb lenne az ország potenciális gazdasági növekedése, 0,7-0,8 százalékkal csökkenhetne az államháztartás hiánya és mintegy százmilliárd forint pluszbevételt hozna a gazdaság kifehéredése.
Beke Károly
