Ha az EU akarja, jöhet újabb csomag
A miniszterelnök pénteki brüsszeli tárgyalásai után már előrevetítette, hogy esetleg az utóbbi hetek sorozatos kiigazításait sem tartja elegendőnek az Európai Bizottság, ezért még egy kisebb korrekcióra kerülhet sor. Orbán Viktor akkor ennek lehetséges tartalmáról csak annyit árult el, hogy szóba kerülhet a bankadó és az energiaadó emelése és az online szerencsejátékok megadóztatása.
"Az Európai Bizottság november 7-én teszi közzé az összes tagállamra, így Magyarországra vonatkozó hivatalos makrogazdasági és költségvetési prognózisait. Legkésőbb eddig az időpontig fog kiderülni, hogy mi a Bizottság prognózisa 2013-ra. Ha a Bizottság 3 százalék fölötti hiányt prognosztizálna, akkor – az esetleges szankciók elkerülése, a túlzott deficit eljárás megszüntetése érdekében - a kormány kész újabb intézkedésekről dönteni, ezek közé tartozhatnak a miniszterelnök úr által említett lépések" - mondta ezzel kapcsolatos kérdésünkre Banai Péter Benő.
Arról továbbra sem lehet semmit tudni, mikor bocsátana ki devizakötvényt a kormány, ezzel kapcsolatban az NGM helyettes államtitkára csak a korábbi hivatalos álláspontot erősítette meg, mely szerint a nemzetközi szervezetekkel való megállapodás után tartják célszerűnek az esetleges kibocsátást. "Év végén, decemberben az Államadósság Kezelő Központ Zrt. - a szokott módon - közzé fogja tenni a 2013. évi finanszírozási kiadványát, mely tartalmazni fogja a kibocsátási terveket" - tette hozzá.
A közelmúltban írtunk arról, hogy a kormányfő az IMF-hitel esetleges lehívhatóságáról beszélt, most Banai Péter Benő az ezt firtató kérdésünkre azt mondta, hogy "a megállapodásra elsősorban az eurózóna válsága miatti ún. védőháló szerep miatt van szükség, vagyis nem azért, mert Magyarország ne lenne képes a pénzpiacokról adósságát finanszírozni".
2,7 százalék alatti hiányért imádkozhatnak a tanárok
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter már hetekkel ezelőtt kiemelte, hogy ha megfelelően alakulnak a makrogazdasági folyamatok, akkor sor kerülhet jövő szeptemberben az eredetileg tervezett béremelésre a pedagógusok esetében. A pontos feltételeket firtató kérdésünkre Banai Péter Benő annyit válaszolt, hogy "ha a makrogazdasági és költségvetési folyamatok lehetővé teszik a kormány által vállalt 2,7 százalékos GDP-arányos hiánycél teljesülését a pedagógus bér emelés mellett is, akkor a kormány a bérek szeptember 1-jétől történő emelését fogja javasolni". Vagyis nem tudni, pontosan mekkora GDP-növekedést kell például elérni ahhoz, hogy ez a vállalás mégis teljesüljön.
Az újonnan bevezetésre kerülő közműadó viszont a jelek szerint sok helyen az önkormányzatok számláját terheli majd. Banai Péter Benő ugyanis elárulta, hogy a kormány továbbra is fenntartja majd a rezsistopot, ezért az érintett cégek nem fogják tudni továbbhárítani az új adót. "Az önkormányzatoknak ezen adó miatti többletforrás biztosítása nincs napirenden" - tette hozzá. Vagyis eszerint sok helyen az önkormányzati tulajdonú társaságok veszteségeként jelenik majd meg az újabb teher. Ugyan az Európai Bizottságnak küldött EDP-jelentés szerint a 30 milliárd forintos közműadó is a helyhatóságokhoz kerülne, azonban ez csak úgy tudja javítani a költségvetés egyenlegét, ha máshonnan elvesznek ugyanekkora összeget az önkormányzatoktól.
"A közeljövőben nem várható a tárgyban az Európai Bíróság ítélete. Egy esetleges negatív döntés után szükséges mérlegelni a további teendőket. Véleményünk szerint ugyanakkor a magyar álláspont jól védhető, hiszen az ágazati különadó – nemcsak elnevezésében, hanem tartalmában is – nem díj, hanem adó, a közösségi szabályozás pedig díjra vonatkozik" - mondta kérdésünkre Banai annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság a múlt héten kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen a távközlési különadó miatt.
Belehúz az adóhivatal
A szerdai online sajtótájékoztatón Banai az adóbeszedés tervezett hatékonyságjavításáról is beszélt, újságírói kérdésre kiemelte, hogy a pénztárgépek online felügyeletének megteremtésétől továbbra is 95 milliárd forintot vár a kormány, emellett a feketegazdaság visszaszorítása érdekében folytatott küzdelemben számos egyéb eszköz hatására is figyelemmel kell lenni, amely intézkedések eredményeként további 60 milliárd forint többletbevétel várható.
A helyettes államtitkár példaként említette, hogy 2013-tól szigorú korlátozások lépnek életbe a vállalkozások közti készpénzforgalomra. Ugyanazon felek között ugyanazon ügylet alapján egy naptári hónapban maximum 1,5 millió forint készpénzfizetés teljesíthető. Emellett az áfacsalások visszaszorítása érdekében 2013-tól bevezetésre kerül a számla szintű áfa-bevallás.
"Számos további eszköz került még bevezetésre, amely erősíti az állami adóhatóságot. A 2012. év folyamán erős szűrő mechanizmust építettünk ki, amellyel az adóelkerülési célra létrehozott gazdasági társaságok alapítását, létrejöttét tudja megakadályozni a NAV. Az új típusú áfacsalásokra csak azonnali fellépéssel, nagyon gyors ellenőrzési eljárással lehet reagálni, ennek érdekében bevezetésre került az idei évben az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálata, mely fenti feltételeknek megfelelően gyors és modern ellenőrzési forma. Jelentősen szigorodtak az adóelkerüléshez kötődő szankciók, pl. a bevétel eltitkolással keletkezett adóhiány esetén az adó 200 százaléka a bírság. A hatékony, a jogszabálysértésre gyorsan reagáló adóhatóság és a fokozott szankciók jelentősen növelik a generális prevenciós hatást" - sorolta az NGM szakembere.
Beke Károly
mfor.hu
