A renminbi (népi pénz) a kínai nemzeti deviza hivatalos elnevezése, a jüan pedig a valuta címletének "számlálószava".
Az MNB fontos célja a programmal a pénz-, deviza- és tőkepiaci infrastruktúrák megteremtése, az elszámolásrendszer fejlesztése, a kínai tőkepiaci engedélyekről történő tárgyalások megkezdése a renminbi elszámolásokhoz kapcsolódó pénzügyi, vállalati és kormányzati szereplők bevonásával.
A nemzeti bank kiemeli: a renminbi nemzetközi elszámolásokban betöltött súlyának növelése a kínai gazdaságpolitika kiemelt célja, amit kormányzati, illetve jegybanki lépések sorozata támogat a külföldi partnerek oldaláról.
Kína mára az Európai Unió egyik legfontosabb külkereskedelmi partnerévé vált. A kínai tőkemérleg és árfolyamrendszer liberalizációjával párhuzamosan finanszírozási és diverzifikációs lehetőségeket biztosíthat az EU országainak a kínai megtakarítási portfolió és finanszírozási szerkezet átalakulása - írja a jegybank.
Magyarországnak kitüntetett szerepe van a régiós kínai kapcsolatok tekintetében: az MNB Kelet-Közép-Európa eddig egyetlen jegybankjaként kötött devizacsere megállapodást a kínai jegybankkal, Magyarországon működik az egyetlen kínai kereskedelmi bank, valamint Magyarország vált az elmúlt években a kínai működő tőke beáramlás és népességvándorlás egyik legfontosabb régiós célországává.
A renminbi elszámolásokban közreműködő Európai Központi Bankok Rendszerébe tartozó tagjegybankok lépéseit áttekintve az MNB a Jegybanki Renminbi Program keretében megkezdte a pénzügyi infrastruktúra és intézményrendszer fejlesztését. Mindez elősegítheti a renminbi nemzetközi súlyának növekedéséből fakadó előnyök kihasználását, és Budapest regionális szerepéből fakadóan határon átnyúló piaci aktivitást és jövedelmet generálhat Magyarország és a régió számára - emeli ki a jegybank.
A Jegybanki Renminbi Programhoz kapcsolódóan az MNB 2015-ben elindítja a Budapesti Renminbi Kezdeményezést, amelynek célja Magyarország befektetési palettájának és finanszírozási forrásainak bővítése.
MTI
