A magyar-amerikai nagybefektető a vezető brit napilapnak adott interjúban kijelentette: a fő probléma az, hogy "a brit bankrendszer nagyobb, mint a brit gazdaság", ezért ha a pénzügyi szektor rendbetételét Nagy-Britanniának önállóan kell megoldania, az az adósság jelentős felhalmozódását eredményezné.
Soros "elképzelhetőnek" nevezte, hogy a brit kormány az IMF-hez lesz kénytelen fordulni, ha "folytatódik a bankrendszer összeomlása". Hozzátette ugyanakkor, hogy egyelőre inkább csak "lehetségesnek" tartja, semmint "valószínűnek", hogy Nagy-Britanniának a valutaalap segítségére lesz szüksége.
A pénzügyi válság kezdete óta nem először kerül elő az a felvetés, hogy Londonnak esetleg az IMF-től kell pénzt kérnie. Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója a BBC televízióban néhány hete kijelentette: attól tart, hogy Kelet-Európán kívül más európai, illetve egyéb térségbeli országok is a valutaalap segítségére szorulhatnak. Azt ugyan valószínűtlennek nevezte, hogy például Nagy-Britannia vagy Írország is erre a sorsa juthat, de hozzátette: az eddigi tapasztalatok alapján "soha ne mondjuk, hogy soha".
David Cameron, az ellenzéki brit Konzervatív Párt vezére és miniszterelnök-jelöltje gazdasági elemzők előtt nemrégiben elmondott beszédében szintén felvetette annak lehetőségét, hogy Nagy-Britanniának esetleg az IMF-hez kell fordulnia segítségért. Cameron "katasztrofálisnak" nevezte a brit költségvetés állapotát, és kijelentette: ha folytatódik a kormányzó Munkáspárt "költségvetési felelőtlensége, egy idő után - és ez nagyon hamar bekövetkezhet - elfogy a pénz".
Nagy-Britannia legutóbb 1976-ban, Jim Callaghan munkáspárti kormányának idején volt kénytelen az IMF-től segítséget kérni, miután a font az akkori súlyos gazdasági válság hatására szabadesésbe kezdett.
A brit költségvetés állapota a hatalmas állami gazdaságélénkítő és főleg banki tőkepótló intézkedések nyomán valóban évtizedek óta nem volt olyan rossz, mint most. Az Ernst & Young könyvvizsgáló cég ITEM Club nevű gazdasági előrejelző részlegének Londonban kiadott új prognózisa szerint a brit kormány nettó hitelfelvételi igénye az áprilissal kezdődő új pénzügyi évben eléri a 180 milliárd fontot, ami az arra az évre becsült brit GDP-érték arányában 12,6 százalékos költségvetési hiánynak felelne meg.
Az ITEM Club szakértői szerint még a Nemzetközi Valutaalap által minap közzétett, 11 százalék körüli brit államháztartási deficittel számoló jövő évi jóslat is "túlzottan derűlátó".
Soros György a szombati The Timesnak azt mondta: katasztrófával érne fel, ha a húsz legnagyobb fejlett és fejlődő gazdaság (G20) jövő heti londoni csúcstalálkozóján nem születnek tényleges döntések. A befektető szerint most nem lesz elég általános elvek megfogalmazása, hanem gyakorlati lépéseket kell elhatározni, de ha a találkozó kudarccal végződik, akkor a globális pénzügyi és kereskedelmi rendszer "széthullik".
MTI/Menedzsment Fórum
