Nagy Márton a HBLF (Hungarian Business Leaders Forum ) által megrendezett XVI. Pénzügyi Csúcstalálkozón pénteken Budapesten úgy fogalmazott, hogy "felfogása szerint" kamatcsökkentés következhet.
A jegybanki alapkamat jelenleg 2,1 százalék.
Nagy Márton a deflációval kapcsolatban kifejtette: szemben az eurózónával, Magyarországon az alacsony infláció nem párosul alacsony növekedéssel, sőt, az uniós államokat tekintve gyors a magyar gazdasági bővülés üteme, így nem valószínú, hogy defláció alakul ki az országban.
Nagy Márton elmondta: bár a tartós defláció kockázata alacsony, az elmúlt időszak dezinflációs folyamatai miatt veszélybe kerülhet a jegybank 3 százalékos inflációs céljának elérése.
Emellett valós kockázatot jelenthet az inflációs várakozások csökkenése, a másodkörös hatások megjelenése. Mindezen kockázatok mérséklése kamatcsökkentést tehet szükségessé már a monetáris tanács jövő heti, márciusi kamatdöntő ülésén - tette hozzá.
Az ügyvezető igazgató kifejtette: a jegybank növekedési hitelprogramja (nhp) megállította a vállalati hitelezés visszaesését, a most elindított nhp+ pedig tovább élénkíti a kis- és középvállalkozások hitelezését, mivel a gyengébb hitelképességű kiscégeket is bevonhatják a programba.
Nagy Márton kiemelte: az MNB célzott programjai erősen hatnak a hazai gazdasági folyamatokra. Elmondta: a célzott programok közül az önfinanszírozási program növelte a bankok állampapír keresletét, egyúttal ennek a programnak köszönhetően csökken az állam devizakitettsége.
A lakossági devizahitelek kivezetése, a forintosítás csökkenti Magyarország sérülékenységét, egyúttal a devizahitelek kivezetése után véget érhet a háztartások számára a "mérlegkiigazítás", vagyis az, hogy új hitelek felvétele helyett az adósságaikat csökentették, a megtakarításaikat növelték - jelezte az MNB ügyvezető igazgatója.
Az adóssággal rendelkező háztartások esetében a jövedelemarányos törlesztési teher 16 százalékról 12 százalékra csökkent 2014-ben és 2015-ben, a háztartások javuló pénzügyi pozíciója a fogyasztáson keresztül élénkíti a gazdaságot - tette hozzá.
Kiemelte: tartósan 3 százalék feletti gazdasági növekedés jellemezheti Magyarországot, amelynek feltételei finanszírozási oldalról adottak, mivel az nhp és az nhp+, az uniós források kisebb sérülékenységet eredményeznek, az alacsonyabb jegybanki és a piaci kamatok a forrásköltségeket tartják alacsonyan. Keresleti oldalról a nagyobb növekedést támogathatja a növekvő fogyasztási kereslet, a korábbi éveknél magasabb beruházási ráta és a tovább növekvő export.
Az alacsony infláció további monetáris lazítást tehet szükségessé, ami általános élénkítő hatással jár, így mind finanszírozási, mind keresleti oldalról kedvezőek a feltételek egy tartósan 3 százalék feletti gazdasági növekedéshez - mondta Nagy Márton.
MTI
