Még 200 milliárdot elverhet a kormány?
Hétfő este tette közzé negyedik negyedévre vonatkozó elemzését a Raiffeisen Bank, melyben felhívták a figyelmet arra, hogy az utóbbi évek folyamatait alapul véve akár 260 milliárd forintos mozgástér is lehet még az idén a költségvetésben. A bank elemzői ezt a véleményt arra alapozzák, hogy az utóbbi négy év átlagában 5 milliárd forintos többlet volt az év utolsó három hónapjában a büdzsében, most pedig már ismerjük az időarányos adatokat szeptember végéig.
A szeptember végi számokból az látszik, hogy a korrigált egyenleg, amiben az ágazati különadók is szerepelnek, 670,8 milliárd forintos hiányt mutatott miközben az éves cél 918,2 milliárd forint. Vagyis itt látszólag van 250 milliárd forintnyi mozgástér. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a kormány az eredetileg tervezett 2,5 százalékról a közelmúltban 2,7 százalékra emelte a hiánycélt, akkor az további mintegy 55 milliárd forintot jelent, vagyis akár 300 milliárdos is lehet a kabinet tere az év utolsó három hónapjában.
Persze ebből a 300 milliárdból még fedezni kell az október és december közötti deficiteket, azonban az elmúlt évek adatai alapján az utolsó három hónapban nem szokott nagyon elszállni a deficit, ahogy arra a Raiffeisen elemzői is rávilágítottak. Mi a magunk részéről az 5 milliárdos átlagos többletet túlzásnak gondoljuk, hiszen az egyszeri tételek (nyugdíjpénztári vagyon, megyei önkormányzatok adósságátvállalása, MÁV adósságátvállalása, MFB feltőkésítése) nélkül számításaink szerint az utóbbi négy évben átlagosan 8,7 milliárdos volt a deficit az év utolsó három hónapjában, ha pedig hosszabb időtávot - az utolsó kilenc évet - vizsgáljuk, akkor 62,8 milliárd forintos átlagos deficit adódik. Természetesen utóbbi összeget is korrigáltuk a 2006 decemberében történt 360 milliárd forintos adósságkonszolidációval, ami a Nemzeti Autópálya Zrt-t és a Magyar Televíziót érintette.
Vagyis ha a fenti számításokat összegezzük, akkor még az utóbbi kilenc év átlagával számolva is van 240 milliárd forintnyi mozgástér az utolsó három hónapra. Persze azt hozzá kell tenni, hogy a korrigálatlan számokat figyelembe véve korántsem ilyen jó a helyzet, hiszen szeptember végéig már 545,8 milliárd forint teljesült az 576,2 milliárdra tervezett éves hiányból. A bankadó összege pedig már szinte biztosan nem teljesül az eredeti tervek szerint, hiszen augusztus végén a 187 milliárdos előirányzat mínusz 5 milliárd forintnál járt. Ennek oka pedig a gyűjtőszámlahitelekkel és a tavalyi végtörlesztéssel kapcsolatos adóleírásokban keresendő. Vagyis ha ezt vesszük alapul, akkor igenis szükség volt a hiánycél megemelésére, hiszen bizonytalan, hogy az utolsó három hónap deficitje belefért volna-e 20,4 milliárd forintba.
Ha a "középutat" vesszük alapul, vagyis abból indulunk ki, hogy a bankok adóleírásai miatt idén bankadó nem lesz, viszont a többi ágazati különadó 155 milliárdja befolyik, akkor 731,2 milliárdos korrigált deficitszám adódik, ehhez jön még a hiánycél megemelésének 55 milliárdja, vagyis még mindig lehet 100-110 milliárd körüli mozgástere a kormánynak.
Készülhet az E.On kivásárlása
A fenti számításokat összegezve az látszik, hogy valahol 50 és 250 milliárd forint között lehet az idén még szabadon elkölthető összeg nagysága attól függően, hogy az év utolsó három hónapjában hogy alakulnak a bevételek. Persze ehhez hozzávehetjük a még fel nem használt tartalékokat, melyeket így szintén elkölthet a kormány, a kamatkiadások eddigi alakulása viszont az ellenkező irányba hat, hiszen ahogy már beszámoltunk róla, lehet, hogy a kamatkockázati tartalékkal együtt is túlteljesülnek az adósságszolgálati kiadások, és máshonnan kell kipótolni őket.
"Csak találgatunk, hogy mire használhatja fel a kormány ezt a pénzt: szóba jöhet például állami tulajdonszerzés egyes vállalatokban (akár a bankszektorban - pl. a német tulajdonos kivásárlása a Takarékbankból - akár az E.On gázüzletágának a megvásárlása, akár valami más), de az önkormányzatok devizakötvényeinek a kiváltása sem zárható ki" - olvasható a Raiffeisen elemzésében.
A fentiek közül a Takarékbank megvétele a legkisebb tétel, sajtóhírek szerint négymilliárd forint körüli összeget ajánlott a kormány a német DZ Bank 38 százalékos tulajdonrészéért. Az E.On már keményebb dió, hiszen szintén a sajtóban jelent meg, hogy a vállalat 1,2 milliárd eurót (mintegy 330 milliárd forint) kér a magyar gázüzletágért, míg a kormány 800 millió eurót (mintegy 220 milliárd forint) kínált érte. Vagyis optimális esetben akár mindkettőre futhatja az év végi nagy költekezési hajrában.
Az önkormányzatok kötvényállományának teljes kiváltására kevés az esély, hiszen tavaly 413 milliárd forintnyi frankalapú kötvényük volt a helyhatóságoknak. A forint erősödése és a törlesztések miatt ez valamelyest csökkenhetett az idén, de vélhetően így is jóval 300 milliárd felett van.
Beke Károly
mfor.hu
