Becslések szerint a világ bankrendszere mintegy 4000 milliárd dollárt veszített az elmúlt egy-két évben mindent egybevéve. A céltartalékként jelentkező veszteség 700 milliárd dollár lehet, azonban ez még nem végleges szám, mivel a mai napig képződnek ilyen veszteségek.
22 bankot kellett megmenteni Európában
Az elmúlt időszakban Európában 22 bankot kellett állami pénzből megmenteni, ez részben tőkeoldali veszteséget, részben pedig likviditásoldali veszteségeket jelentett – vázolta fel Simonyi Tamás, a KPMG szakembere.
„Elég, ha egy bank egyetlen partnerének nem tud fizetni, mivel onnantól mindenki követelni fogja rajta a pénzét” – vázolta fel a pénzintézetek egyik legnagyobb problémáját a szakértő. A fentiek miatt volt arra szükség, hogy a jegybankok mindenkinek pénzt adjanak, ezeket a likviditási problémákat áthidalják – tette hozzá Simonyi Tamás.
Ugyanakkor a veszteségeket valakinek meg kell fizetnie, mindössze annyi történt, hogy a bankok mérlegeiből a mínuszok áttevődtek az állami költségvetésekbe, az adófizetők közössége átvette a bankok veszteségét és kitolta a jövőbe.
Tavaly már fellélegezhettek
2009 tavasza után fokozatosan lélegezhettek fel a bankok: lassan újraéledt a bankközi piac, elkezdődtek a kötvénykibocsátások és az új részvénykibocsátások is. Az első lépésben nem a kisbefektetők, hanem a milliárdosok vettek ezekből a részvényekből, így szállt be például Warren Buffet a Citigroupba azzal, hogy megvette a kibocsátott részvények jelentős részét.
Ahogy sikerült egyre több új tőkét bevonni, néhány bank esetében sikerült refinanszírozni az állami segélyeket, egyre több pénzintézet fizette vissza a kapott összeget.
A válságnak ugyanakkor nyertesei is voltak a pénzügyi szektorban – teszi hozzá Simonyi Tamás. Ilyen nyertes volt például a spanyol Santander, az HSBC, vagy a Deutsche Bank. A KPMG szakembere szerint a spanyol bankok elsősorban a dél-amerikai kitettségeik miatt úszták meg olcsón az elmúlt éveket, az HSBC pedig annak köszönhetően teljesített jól, hogy eszközeinek nagy része Ázsiában van. „Azok a bankok, melyeknek mérlegében jelentős értékpapír portfólió van, jól jártak. Ezek nagyrészt befektetési bankok” – emelte ki a közgazdász.
Az ellenkező oldalon állnak azok a pénzintézetek, melyeknek jelentős kitettségeik voltak az ingatlanfejlesztő szektorban, hazánkban is elsősorban nekik voltak jelentős veszteségeik.
Tovább nőhet a bedőlő hitelek aránya itthon
A régió bankszektorával kapcsolatban Simonyi Tamás elmondta: nem lehet számítani a portfólió jelentős javulására, sőt, inkább romlásra kell felkészülni, mivel a gazdaságok tovább esnek várhatóan. A szakértő szerint a volt szovjet tagállamokban sokkal nagyobb a baj, ott szinte minden bank csődben van, melynek nem külföldi tulajdonosa van.
„A bankok portfóliója még mindig romlik, valamikor 2010 közepén lehet a mélypont. A 90 napon túli késedelmes hitelek aránya hazánkban 8-12 százalék körül tetőzhet, de véleményem szerint nem nagyon megy majd 10 százalék fölé” – véli a KPMG szakembere.
A nemzetközi piachoz hasonlóan ugyanakkor itthon is jelentős költségcsökkentésen ment keresztül szinte minden bank. Simonyi Tamás véleménye szerint a magyar bankok 7 százalékkal csökkentették költségeiket, ennek legalább a fele bérköltségek terén jelentkezett, ami több száz ember elbocsátását jelenthette.
A KPMG piaci szakértője szerint sok hazai pénzintézetnek azért volt mázlija, mert 2009-ben az állampapír portfóliókon jelentős nyereségeket könyvelhettek el, ez azonban várhatóan nem fog megismétlődni idén.
„Nem lesz túl fényes a bankok mérlege, lesznek veszteséges bankok, de igazán komoly drámára nem kell készülni. Idén nyereséges lesz a szektor, de más lesz az összetétele: az értékpapírpiacon a rally várhatóan nem fog megismétlődni” – véli Simonyi Tamás. Szerinte ugyanakkor a bankok számára kedvező lenne a forint esetleges erősödése, mivel akkor vissza tudnák venni a céltartalékok egy részét
Beke Károly
Menedzsment Fórum
