Az önfinanszírozási koncepció keretén belül kéthetente tart 3 és 5 éves futamidőkön kamatcsere tendereket a Magyar Nemzeti Bank, mely második alkalommal került meghirdetésre.
3 éves futamidőn a jegybank 15 milliárd forintos mennyiséget hirdetett meg, melyre 53,6 milliárdos ajánlat érkezett a kereskedelmi bankoktól. Végül 34,6 milliárd értékben született üzlet. Ami a kamatot illeti, a jegybank a 6 havi BUBOR-hoz kötve az első periódusban 2,33 százalékos változó kamatot fizet, míg a bankok a teljes futamidőn fix 2,38 százalékot fizetnek majd ezért cserébe.
5 éves futamidőn a 25 milliárdos meghirdetett mennyiségre 69,25 milliárdnyi kereslet érkezett, az elfogadott mennyiség pedig 40 milliárd lett. A jegybank szintén a 6 havi BUBOR-hoz kötött változó 2,34 százalékos első periódusban fizetendő kamatáért a kereskedelmik fix 2,42 százalékot fognak fizetni.
Mi a cél?
A jegybank ezzel az eszközzel szeretné csökkenteni a kereskedelmi bankok kamatkockázatait, ami akkor érné őket, ha a kéthetes jegybanki kötvény helyett hosszabb állampapírokat tartanak. A jegybanki kötvények futamideje ugyanis 2 hét, így az ott parkoltatott pénzeken elérhető kamat gyorsan le tudja követni a kamatmozgásokat. Viszont egy 5 éves fix kamatot nyújtó állampapír az 5 év alatt egy fillérrel sem fog több kamatot fizetni a tulajdonosának, még akkor sem, ha az alapkamat jelentősen nőne. Ez pedig veszteséget okozna a kereskedelmi bankoknak is.
A kéthetes kötvények pedig az MNB-nek okoznak kamatveszteségeket, ezért az itt elhelyezett pénzeket inkább állampapírok felé terelnék.
Hogy működik?
A 3 és 5 éves futamidő alatt a jegybank fix kamatot kap a csereüzlet másik oldalán álló kereskedelmi banktól, és a 6 hónapos BUBOR-nak (bankközi kamatláb) megfelelő összeget fizeti nekik. Az ügylet kamatperiódusa 6 hónap, vagyis ha nőnek a bankközi kamatok, akkor 6 havonta beépül abba az összegbe, amit az MNB a kereskedelmi banknak fizet. Mivel a rövid BUBOR és a jegybanki alapkamat az esetek többségében nem távolodik el nagyon egymástól, így a kereskedelmi bank jelentősen csökkenteni tudja kamatkockázatát, miközben a pénzét nem a jegybankban, hanem a magyar állampapírokban tartja. Ezzel az eszközzel a jegybanki mérleg összehúzódhat, csökkenhet a kamatveszteség, de csökkenhet az államháztartásnak a külföldi pénzekre történő ráutaltsága is. Veszteség akkor éri a jegybankot, ha kamatot kell emelni, hiszen akkor folyamatosan több pénzt kell a kereskedelmi bankoknak fizetnie. De ez megtörténne az alapkamat emelés esetén akkor is, ha nem lennének változások.
mfor.hu
