A legfrissebb jegybanki statisztika szerint májusban átlagosan már "csak" 3,94 százalékos kamatért kötötték le a háztartások a megtakarításaikat a kereskedelmi bankoknál, miközben áprilisban még 4,28 százalék volt az átlag. Mivel azonban az infláció sem éri el hónapok óta a 2 százalékot, legalább reálszinten is keletkezik nyereség a megtakarítóknál. A kamatcsökkenés egyébként az éven túli, az éven belüli lejáratoknál és a látra szóló betéteknél is megfigyelhető, ami szoros összefüggésben van a tavaly augusztus óta tartó jegybanki kamatvágásokkal.
Ennek fényében egyébként nem is annyira meglepő, hogy rekord kevés összeget vittek a háztartások a bankokba lekötés céljából. A júniusi 930,5 milliárd forint után 854,1 milliárdot helyeztek el betét formájában, aminél kevesebb havi összeget legutóbb 2011 januárjára közölt a jegybank, akkor még a 800 milliárdot sem érte el az új lekötések összege.
Az euróbetétek esetében viszont lényegében töretlen a megtakarítók érdeklődése, hiszen az április igen alacsony, 129 milliárd után megugrott a lekötések értéke: 142,8 milliárdot helyeztek el euróbetétben a háztartások. Pedig a kamatok ebben az esetben sem szárnyalnak, a korábbi 1,96 százalék után átlagosan 1,87 százalékon kötötték le a pénzüket az érintettek. A csökkenés ráadásul itt is fokozatos, hiszen tavaly szeptemberben még 2,48 százalék mellett tudták elhelyezni a pénzüket a háztartások ilyen megtakarítási formában.
Csak csökkennek és csökkennek...
A jövő pedig nem kecsegtet sok jóval - mármint a megtakarítók szempontjából -, hiszen a PSZÁF adatbázisa alapján történő piacfigyelésünk további jelentős kamatcsökkenésekről árulkodott június hónapra. Forint- és euróbetéteknél egyaránt.
A nagyobb kereskedelmi bankok ezúttal szinte kivétel nélkül csökkentést eszközöltek, ám ott, ahol a kamatmutató (EBKM) alsó határa már így is mélyponton van, az elérhető kamat maximumát csökkentették. Jó példa erre a K&H, amely 0,1 százalékos minimális kamatnál kevesebbet már nehezen tudna kínálni az ügyfeleinek, így a terméken elérhető maximumot vágta vissza 50 bázisponttal. Pedig előző hónapban is csökkentette a kamatot, ahogy az a táblázatunkban is látható. Egy kirívó és érdekes változásra derült fény a vizsgálódásunk során, ugyanis a CIB Bank a versenytársakkal ellentétben közel 30 bázispontos emelést hajtott végre a fix kamatozású termékén, így akár 4,5 százalék is elérhető egy év alatt. Az euróbetéteknél jelentősebb változást eszközölt az Erste Bank, hiszen a 0,51-2,03 százalékos tartományt 0,3-1,52 százalékra mérsékelte.
A takarékok is belendültek júniusban
Szintén nagyon jól látható, hogy májussal ellentétben a hatodik hónapban szinte minden általunk szemmel tartott takarékszövetkezet változtatott a termék konstrukcióján, és ebben az esetben is drasztikusabb kamatvágásokkal is kell szembesülnünk. A Borsod Takarék egyenesen 70-40 bázisponttal 4,07-4,33-ra csökkentette a kamatot, de a Duna Takarék is 50-80 bázisponttal alacsonyabbra vitte a betéti terméken elérhető kamatot. Az euróbetéteknél viszont semelyik intézmény nem eszközölt változást.
Nincs változás: takarékok az élen
Ezúttal is megnéztük, melyik termékek kínálják a legjobb éves kamatokat, és immár a harmadik hónapja csak takarékszövetkezetekkel találkozunk a kutakodás során. Változatlanul a Szent Lőrinc-Ormánsági Takarékszövetkezet betéti számlájával érhető el a legmagasabb éves hozam a piacon: megfelelő feltételek teljesülése esetén 9,7 százalék. Bár előző hónaphoz képest itt is csökkentés volt, hiszen akkor még a 10 százalék is elérhető volt. Második legjobb ajánlat a korábbi harmadik lett: az Eger és környéke Takarékszövetkezet akciós konstrukciója, amivel 8 százalékos hozamot lehet elérni, bár ehhez legalább 300 ezer forint egy évre történő lekötése szükséges. Ennél kevesebb összeggel, csak kicsit kevesebb hozamot lehet elérni a harmadik legjobb konstrukcióval, a Rónasági Takarékszövetkezet termékével. A betét maximum éves 7,6 százalékot kínál az ügyfeleknek.
mfor.hu
