Az már szinte kizárt, hogy ne kelljen a tartalék
Az év első kilenc hónapjában 908,6 milliárd forintnyi kamatkiadása volt a költségvetésnek, ez 104,8 milliárddal volt magasabb a tavalyi év hasonló időszakában tapasztaltnál - derül ki a hét elején megjelent szeptemberi gyorsjelentésből. Már az első és a második negyedév végén arról írtunk, hogy történelmi csúcson vannak a kamatkiadások, a jelek szerint ez a tendencia július és szeptember között is folytatódott.
A folyamat azért lehet aggasztó, mert az idei büdzsében 1065 milliárd forintnyi előirányzat szerepel kamatkiadásokra, és már ez is a módosított terv. Vagyis három hónapra maradt még 160 milliárd, ha bele akarunk férni a keretbe. A kamatkiadások lefutása ugyan évről évre változó, de az nehezen képzelhető el, hogy a negyedik negyedévben 160 milliárd alatt maradjanak a kiadások, hiszen idén a harmadik negyedévben volt a legalacsonyabb az összeg, de még akkor is több mint 200 milliárdot tett ki. Ha pedig hasonló lesz a negyedik negyedév, mint tavaly, akkor a 300 milliárdot is megközelíthetik a kamatkiadások, hiszen 2011-ben október és december között 297,4 milliárd forintot tettek ki. Egy évvel korábban, 2010 végén ennél is magasabb, 334,2 milliárd forint volt a kiadás ezen a soron.
Persze elvileg nem muszáj beleférni az 1065 milliárdos keretbe, az esetleges túllépéseket szolgálja a 98 milliárd forintosra tervezett kamatkockázati tartalék. Az időarányos számok alapján tehát az szinte kizárt, hogy ezt az összeget ne kelljen legalább részben felhasználni, és zárolni lehessen. Ha pedig a tavalyi és a tavalyelőtti negyedik negyedéves adatokból indulunk ki, akkor az is elképzelhető, hogy még a tartalékkal együtt sem lesz elég a kamatokra szánt pénz, a 2010-es csúcsból kiindulva akár 60-70 milliárd forint is lehet a túllépés, amit vélhetően az esetlegesen felhasználásra nem kerülő általános tartalékból tudna fedezni a kormány.
Mitől szálltunk el ennyire?
Az utóbbi hónapok kedvező fejleményei után még mindig annak köszönhető a kamatkiadások magas összege, hogy alapvetően gyengébb volt idén a forint a tavalyinál, és a hozamok is magasabban alakultak. Persze ha most készítünk egy pillanatfelvételt, akkor a jelenlegi kicsivel 280 feletti euró/forint árfolyam lényegesen erősebb, mint a tavaly októberi 300 körüli szint. Azonban tavaly egészen augusztusig, vagyis az év nagyobb részében erősebb volt a forint, mint most.
Hasonló tapasztalható a kötvényhozamok terén is: igaz ugyan, hogy a jelenlegi 7,2 százalék körüli tízéves hozam alacsonyabb, mint a tavaly októberi 7,8 százalék, de az év eddig eltelt részében, főleg az első hónapokban azért volt példa 8-10 százalékos tízéves hozamokra is, ami jelentősen megdobta a kamatkiadásokat is.
A fentiek alapján nem véletlen, hogy idén eddig a harmadik negyedévben voltak a legalacsonyabbak a kamatkiadásaink, amikor már érzékelhető volt a hangulatjavulás a forint esetében és a kötvénypiacon is. Ráadásul a harmadik negyedévben az augusztusi gyenge adat dobta meg nagyon a kiadásokat, akkor a 109,5 milliárdos összeg több mint a duplája volt az egy évvel korábbinak.
Persze a forintárfolyam alakulása a költségvetés bevételeit is növeli, hiszen a jegybankban elhelyezett devizabetétek állománya növekszik emiatt. Éppen ezért a nettó kamatkiadásokat is megvizsgáltuk, ezek 806,3 milliárd forint értékben teljesültek szeptember végéig, miközben az idei évre 1005,7 milliárd forint van betervezve. Vagyis elvileg itt teljesülhet a cél a tartalékok felhasználása nélkül is, hiszen az egyáltalán nem lehetetlen, hogy a nettó kiadások beleférnek 200 milliárd forintba az év utolsó három hónapjában.
Beke Károly
mfor.hu
