Nagyot esett júniusban az adósságunk
Június végén 20 621,6 milliárd forint volt a központi költségvetés bruttó adósságállománya, ez 559,3 milliárd forinttal volt alacsonyabb, mint egy hónappal korábban - derül ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) hétfőn megjelent friss statisztikájából. A csökkenés nagyrészt a devizaadósságban mutatkozott, ami 477,9 milliárd forinttal esett vissza.
A devizaadósság csökkenése nagyrészt a forint erősödésének volt köszönhető, hiszen a május végi 300,37-ről júniusra 288,22-ig izmosodott a hazai fizetőeszköz, jórészt ez a 4 százalékos erősödés indokolta a devizaadósság 5 százalékos csökkenését. A fennmaradó hatás pedig abban keresendő, hogy májusban és júniusban teljesítettük a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felé a második negyedévre esedékes törlesztőrészletet a 2008-ban felvett hitelcsomagból. Mindezek eredőjeként június végén 8934,7 milliárd forintot tett ki hazánk devizaadóssága, utoljára 2011 februárjában volt példa arra, hogy 9000 milliárd alatt legyen az érték.
A devizaadósságon belül a legnagyobb részt továbbra is az állampapírok tették ki, melyekből június végén 5257,2 milliárd forintnyi volt a májusi 5478,8 milliárd után. A devizában denominált hitelek összege 3677,5 milliárd forintot tett ki, ebből a 2008-as IMF-hitelcsomagból 2638,4 milliárd forintnyi törlesztési kötelezettséget tett ki. Utóbbi összeg 208,7 milliárd forintos, 7,3 százalékos csökkenést jelentett, vagyis ebből látszik, hogy ezen a soron a forintárfolyam mellett a törlesztés is megjelent adósságcsökkentő tényezőként.
A forintadósság 146,3 milliárd forintos csökkenés után 11 149,1 milliárd forintot tett ki a múlt hónap végén, ezen belül valószínűleg a lejáró kötvények és a friss kibocsátások közötti különbség adta a csökkenést. Az úgynevezett egyéb kötelezettségek 537,8 milliárd forintot tettek ki a hónap végén, ez 64,9 milliárd forinttal magasabb volt a májusi összegnél, így adódott végül a 20 621,6 milliárdos teljes bruttó adósságállomány.
A forintadósság tetemes részét, 10 560,3 milliárd forintot továbbra is az állampapírok teszik ki, ebből 7818 milliárd forintnyi a kötvény- és 1693,4 milliárd forintnyi a diszkont kincstárjegy-állomány.
Fél év alatt az IMF-törlesztés csökkentette az adósságunkat
Ha az év első hat hónapját vizsgáljuk, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a decemberi 20 955,5 milliárd forintos bruttó adósságállományhoz képest 333,9 milliárdos volt a csökkenés. Pedig önmagában a forint árfolyama ennél jóval nagyobb esést indokolt volna, hiszen a decemberi adat még 311 forintos euróárfolyamon lett elszámolva, ahhoz képest a június végi szint mintegy 7,3 százalékkal volt erősebb. Az ennél jóval kisebb adósságcsökkenés oka az lehet, amire már korábban többször rávilágítottunk: az év első felében az ÁKK rendre a terv és a lejáratok felett adott el kötvényeket és kincstárjegyeket, nagyrészt ezzel magyarázható, hogy az IMF-törlesztések ellenére nem csökkent a kormány tartaléka.
A mintegy 330 milliárdos adósságcsökkenés egyébként szinte hajszálra megegyezik az év első felében az IMF felé törlesztett összeggel, hiszen az első és a második negyedévben is nagyságrendileg 180-180 milliárd forintot fizettünk vissza. Vagyis lényegében a pluszkibocsátások teljes egészében ellensúlyozták a forint erősödésének kedvező hatását, ha az IMF-csomag adatait nem vesszük figyelembe.
Az ÁKK többletkibocsátását jelzi az is, hogy a forintban denominált adósságunk hat hónap alatt 786,9 milliárd forinttal emelkedett. Mivel itt nincs árfolyamhatás, ezért leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy majdnem 800 milliárd forinttal több állampapírt bocsátottunk ki, mint amennyit az aktuális lejáratok kitettek. Részben ez finanszírozta a devizaadósság 1235,7 milliárd forintos csökkenését, hiszen a tavalyi év végén még 10 000 milliárd forint felett volt a központi költségvetés devizában denominált tartozása. Ebből ugye 360 milliárd az IMF-törlesztések miatt jött le, a fennmaradó rész pedig a forint erősödése miatt olvadt el, hiszen egyéb devizakötvény-lejáratunk nem volt az első félévben. Vagyis a számítások szerint nagyságrendileg 875,7 milliárd forintot nyert a költségvetés az erősebb forinton az első félévben.
A fentiek függvényében sikeresnek mutatkozik a kormánynak az a terve, hogy a devizaadósságot minél nagyobb részben forintalapú állampapírokkal váltsa ki, így az állam egyre kevésbé lenne kitéve a devizaárfolyam ingadozásának. Ezzel az első félévben csak annyi volt a probléma, hogy a forintkötvényeket gyakran magas hozamok mellett sikerült csak értékesíteni, ez pedig a költségvetés kamatkiadásait növelte. Így pedig nem meglepő, amit a múlt héten már kiemeltünk, hogy a költségvetés részadatai szerint időarányosan június végére már a kamatkockázati tartalék is szinte teljesen elfogyott.
Beke Károly
mfor.hu
