A tegnapi OECD jelentéssel lényegében minden elemzőcég és szervezet, melyet az mfor.hu figyelemmel követ, frissítette prognózisát. Ahogy pedig visszanézünk az időben, azt láthatjuk, hogy tavaly év vége óta számos pozitív irányú változtatást eszközöltek ezek a szervezetek, főleg a GDP, a költségvetési hiány és az infláció terén. Bár vannak még kritikusnak tűnő pontok az idei évi előrejelzésekben, egyre inkább tisztul az ég hazánk felett, és úgy tűnik, hogy a viharfellegek helyett a napsütés veszi át lassan az égbolt uralmát.
A napsugarak megcsillannak...
Cikkünkben ezúttal csak a főbb adatközlőkre koncentrálunk, tehát a kormány, a Magyar Nemzeti Bank, az Európai Bizottság, az IMF és az OECD gazdasági prognózisait, és azon belül is a legfrissebb és a 2012 év végén, vagy 2013 év elején közöltekre fókuszálunk. Utóbbi esetben még ugyanis alapvetően a tavalyi folyamatok adták az idei prognózisok alapját, míg a legfrissebbek esetében már az idei első negyedéves statisztikák, illetve a kormány áprilisban kiadott konvergencia programja jelenti az alapot.
Az öt intézménynél a GDP, infláció, költségvetési hiány hármasánál összesen 9 pozitív irányú korrekció történt az idei év folyamatainak eredményeként. Bár a kormány az idei gazdasági növekedést 0,9 százalékra prognosztizálta még tavaly év végén, a konvergencia programban Varga Mihály már egy konzervatívabb nézőpontot képviselve finomított az előrejelzésen 0,7 százalékra módosítva azt.
Ami számunkra és a EDP-eljárás szempontjából is a legjobb hír, hogy a három kulcsfontosságú makrogazdasági adatnál az Európai Bizottság minden esetben pozitív korrekciót eszközölt. Így enyhe növekedésre változtatta a csekély visszaesést, inflációs cél alá vitte a pénzromlás ütemét és a költségvetési hiányunkat is a célszintnek megfelelőnek látja már.
Szembeötlő lehet az IMF prognózisa a költségvetési deficit esetében, amiről azt kell tudni, hogy az előrejelzését még azelőtt publikálta, hogy a tavalyi évi rekord 1,9 százalékos hiányt közölték volna a hazai szervezetek. Ennek pedig áthúzódó hatással nagy szerepe van az idei folyamatokban, ráadásul azt is visszaigazolja, hogy a tavalyi költségvetési folyamatok milyen mértékű hiánytermelő képességgel működnek.
Bárányfelhők az égen...
A makrogazdasági számokat nézve nincs egyértelmű konszenzus a most említett adatközlők körében a háztartások fogyasztását és a munkanélküliséget tekintve. Míg a kormány érdemben nem változtatott a tavaly év végi munkanélküliségi prognózisán, addig az Európai Bizottság és az OECD is jelentősen rontott az előrejelzésein. Mindkét esetben a tavaly év végi 11,1 százalékot 11,4 százalékra módosította az idei évre vonatkozóan. Mindez egyébként feltehetően annak is köszönhető, hogy egyrészt a versenyszféra munkaerőigénye még mindig csökkenést mutat, másfelől az év eleji statisztikai adatok növekvő munkanélküliségről és csökkenő foglalkoztatottságról számoltak be a közmunkaporgramok és a szezonális munkalehetőségek hiánya miatt.
Másik rettentően bizonytalan pont a háztartások fogyasztása, mely esetben a kormány és az Európai Bizottság vár egy kismértékű növekedést, 0,1, illetve 0,2 százalékosat. A jegybank viszont 0,4, az IMF 0,9, az OECD pedig 0,8 százalékos további csökkenést prognosztizál az idei évre. Ez egyébként könnyen meglepetést is okozhat majd év végén, hiszen a rezsicsökkentés, az alacsony inflációnak köszönhető reálbéremelkedés miatt megmaradt összegeket a háztartások előbb-utóbb vélhetően megtakarítás helyett elköltik majd. Ez pedig az év végi összesítésben akár enyhe növekedést is eredményezhet.
Megjelent a szivárvány is a horizonton...
Szerdán pedig hosszú-hosszú évek után a szivárvány is megjelent az égen, hiszen 9 év után megszűnt hazánk ellen a túlzottdeficit-eljárás. Ezzel megúsztuk azt, hogy felfüggesszék a kohéziós alapokat, ráadásul a 3 lépcsős Varga-csomagból is elég lehet a költségvetési zárolásokat végrehajtani. Igaz, némi árnyékot vet az örömre az, hogy a kormány ennek ellenére nem tett le a reklámadó bevezetéséről, hiszen úgy véli, a piaci tevékenységeknek, így a reklámszolgáltatóknak és a médiának is ki kell vennie a részét a közteherviselésből.
Mindenesetre így végre véget ért a költségvetési huzavona Brüsszellel, viszont ez nem jelenti azt, hogy jövőre jöhetne egy választási költségvetés esetleg. A Bizottság ugyanis hangsúlyozta, hogy továbbra is szem előtt kell tartani a költségvetési célt, és szigorú fiskális politikát kell folytatnia a kormánynak.
Székely Sarolta
mfor.hu
