Uniós átlagban a tavalyi év második felében 21,1 eurót kellett fizetni az áramért 100 kilowattóránként, a legkevesebbet, 9,6 eurót Bulgáriában és 11,5 eurót Magyarországon, a legtöbbet pedig, 30,4 eurót Dániában.
A földgáz 100 kilowattóránként 7,1 euróba került az unió 28 tagállamának átlagában. A legkevesebbet, valamivel több mint 3 eurót Magyarországon és Romániában, a legtöbbet, közel 12 eurót pedig Svédországban fizettek a háztartások.
A lakossági áramdíj nagyjából egyharmadát (33 százalék) és a földgázár majdnem egynegyedét (23 százalék) tették ki az adók és illetékek. Az egyes országok nemzeti valutájában számolva az elektromos áram Lettországban (26,8 százalék), Belgiumban (15,1 százalék) és Bulgáriában (6,9 százalék) drágult a legjobban. Ezzel szemben Cipruson (mínusz 22 százalék), Litvániában (mínusz 5,8 százalék) és Írországban (mínusz 3,2 százalék) csökkent leginkább az áram ára.
A gázár Észtországban (mínusz 22,3 százalék), Bulgáriában (mínusz 19,1 százalék) és Dániában (mínusz 12,8 százalék) csökkent leginkább, a legnagyobb mértékben pedig Romániában (7,2 százalék) és Svédországban (4,4 százalék) drágult.
Ezt az épületet nyomtatóval készítették
Vásárlóerő-paritáson számolva a spanyol háztartások fizették a legtöbbet a földgázért a tavalyi második fél évben, 100 kilowattóránként 10,4 eurót, a legkevesebbet, 4 eurót pedig Luxembourgban. Az áram Portugáliában került a legtöbbe (29,3 euró), a legkevesebbe pedig Finnországban (12,3 euró).
Magyarországon a lakossági áramdíj 100 kilowattóránként 3576,9 forintra, 11,5 euróra rúgott a tavalyi második fél évben, míg a gázért 1099,4 forintot, 3,5 eurót kellett fizetni. Vásárlóerő-paritáson számolva az áram 20,5 euróba, a földgáz pedig 6,3 euróba került Magyarországon, ennél kevesebbet az áramért 12 uniós országban, a földgázért pedig öt uniós országban fizettek.
MTI
