Egy kkv maximum 500 millió forintot kaphat az új konstrukcióban, és az egy vállalkozás által felvett hitelből legalább 70 százaléknak beruházási hitelnek kell lennie, azaz forgóeszköz finanszírozásra, ideértve a faktoringot és az EU-s támogatások előfinanszírozását is, csak korlátozott mértékben van lehetőség, hitelkiváltásra pedig egyáltalán nincs - mondta a portfolio.hu-nak adott interjúban Vonnák Balázs, az MNB igazgatója.
Azután, hogy a konstrukció egy hét múlva elindul, a bankoknak feltehetően még egy-két hónapra szükségük lesz termékeik, limitjeik, szabályzataik kialakításához, módosításához - mondta az igazgató.
Vonnák Balázs szerint az lesz a bankok érdeke, hogy az nhp-ból hitelezzék a kevésbé kockázatos vállalatokat, az nhp+-ból pedig a kockázatosabbakat. Ebbe az irányba tereli őket az a beépített ösztönző is, miszerint egységnyi hitelt kell kihelyezni az nhp-ban ahhoz, hogy az nhp+-ban 2 egységnyi hitelt nyújthasson a bank.
A konstrukció keretében évente fennálló hitelportfólió 2,5 százalékának erejéig az MNB a hitelezési veszteségek 50 százalékát átvállalja a hitelintézetektől legfeljebb 5 évig. A kockázatmegosztásból származó költség az 5 év alatt - végig 500 milliárd forintos fennálló állományt feltételezve - maximum 62,5 milliárd forint lehet, ami hozzáadódik az nhp-ban eddig is költséget jelentő kamatkülönbözethez - mondta Vonnák Balázs. Hozzátette azonban, hogy a tényleges veszteség ennél kisebb lehet, mivel számos olyan vállalatot is fognak a bankok hitelezni az nhp+-ban, amelyekhez kapcsolódóan a várható veszteség éves szinten 3-4 százalékos, ebből adódóan a jegybank helytállása pedig csak 1,5-2 százalékos nagyságrendű lesz, a 2,5 százalékos felső korláttal szemben.
MTI