"A már végrehajtott jelentős megszorításokkal és kiadáslefaragásokkal együtt is 4 százalék körüli költségvetési hiány várható idén, mivel az állam takarékoskodása korlátos. A háztartások esetében várható az, hogy a megtakarítások növelésével alkalmazkodnak majd a válsághoz" - mondta el Antal Judit, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezető közgazdasági tanácsadója az eseményen.
Nincs hitel, nőhetnek a megtakarítások
Már az első negyedévben látható volt, hogy csökkent a hitelezés, hosszú idő után a törlesztések összege meghaladta az új felvett hitelekét. "A következő két negyedévben még hasonló, nulla környéki eredményre számítunk ezen a téren, utána indulhat el a hitelezés lassú növekedése" - vázolta fel a jegybank szakembere.
A hitelezés szűkülése mellett kettős jövedelemsokk érte az embereket az elmúlt hónapokban: egyrészt a cégek a válság miatt visszavágták a fizetéseket, másrészt pedig az állam fiskális megszorításai is csökkentették a jövedelmet. "Korábban a hasonló jövedelemsokkokat hitelfelvétellel el tudták simítani az emberek, most azonban erre nincs lehetőség, ezért a többség várhatóan nem fogja tudni fenntartani korábbi életszínvonalát" - vélekedik Antal Judit.
A megtakarítások szerkezetét illetően az MNB szakértője szerint megfigyelhető volt, hogy a tavalyi év végétől kezdve átrendeződés történt a kockázatos befektetési formáktól a bankbetétek irányába. "Érdekes, hogy a tavaly őszi első forintgyengülési hullám esetén az emberek még megbíztak a magyar devizában, nem volt tapasztalható jelentős menekülés, idén márciusban viszont, amikor a forint ismét történelmi mélypontra esett az euróval szemben, megnőtt a devizamegtakarítások aránya" - világított rá a közgazdász. Szintén idén tavaszra tehető igazán a bankok iránti bizalom megrendülése.
A következő időszakban a nettó (hitelek levonásával számolt) megtakarítások jelentős emelkedésére számítunk, a bruttó megtakarítások azonban kismértékben csökkenhetnek a hitelezés visszafogása miatt - vélekedik az MNB szakembere. A jegybank előrejelzése szerint idén és jövőre is 5 százalék felett lehet a nettó megtakarítások aránya a GDP-hez viszonyítva, de még 2011-ben is 4,7 százalékra számítanak.
"Azt valószínűsítjük, hogy a hitelkínálat hosszabb távon is alacsony marad, nehezen tér majd vissza a válság előtti szintre. Ennek köszönhetően a következő években a bruttó megtakarítások aránya is emelkedésnek indulhat" - mondta el Antal Judit.
Egyedül maradtunk a válságban?
A közelmúltban az ING készített külön egy magyarországi és egy nemzetközi felmérést a válságra adott válaszokról, ennek eredményeit szintén a szerdai beszélgetésen ismertették. A nemzetközi felmérés legfontosabb megállapítása, hogy mindössze az emberek 27 százaléka tudott megjelölni olyan szakembert, akitől tanácsot kérhet pénzügyekben. A válaszadók majdnem fele viszont tisztában volt azzal, hogy senkire sem számíthat.
A válsággal kapcsolatos érzelmek közül kiemelkedik az aggodalom, illetve a düh, ugyanakkor a válaszadók majdnem fele úgy érezte, hogy nincs befolyása a pénzügyeire. A válságra adott reakciók közül kiemelkedik a kiadások csökkentése és a nagyobb vásárlások elhalasztása, mindkét esetben 80 százalék felett volt azoknak az aránya, akik ezeket jelölték meg lehetséges reakcióként.
Itthon is érdekes következtetésre jutottak a szakemberek a mélyinterjúk során: a közhiedelemmel ellentétben nem rendült meg jelentősen a bizalom a bankok iránt, a legtöbb ember nem őket okolja a válságért, őket is áldozatnak tartják. A magyarok többsége úgy nyilatkozott, hogy nem akar szakértővé válni a válsággal kapcsolatban, a legtöbb embert nem is érdeklik a válság okai. Ugyanakkor azt elvárják, hogy beszéljünk a válságról, de a kommunikáció ne legyen ijesztő vagy depresszív.
"A magyarok reakciói közül talán a legfontosabb, hogy nem mertek hosszú távra befektetni, nem szívesen vettek hat hónapnál hosszabb időre befektetési terméket. Előtérbe került a biztonság, illetve a garantált befektetési formák, valamitn az előre kiszámíthatóság és a likviditás" - emelte ki Dr. Kótiné Somfai Ágnes, az ING marketing és PR kommunikációs ügyvezető igazgatója.
Az ING célja az volt a felméréssel, hogy kiderüljön, milyen termékekre van nagyobb igény a válság idején, mibe fektetik szívesen a pénzüket az emberek, így várhatóan könnyebben tudnak majd alkalmazkodni ezekhez az igényekhez - hangzott el a beszélgetésen.
Beke Károly
