„Azt látjuk, hogy az elmúlt hetekben erősödik a forint, miközben a reálgazdaság adatai rosszak: visszaesett az ipari termelés, és a külkereskedelmi egyenleg sem úgy javul, ahogy vártuk” - összegezte az eseményeket Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője.
A Monetáris Tanács többsége a kamatemelés ellen
Hozzátette: a Monetáris Tanácsban többségben lehetnek azok a tagok, akik érzékenyek a reálgazdasági folyamatokra. Feltehetően ők nem nézik jó szemmel, hogy erős a forint árfolyama és magas a kamatszint. Ez arra enged következtetni, hogy véget ért a szigorítás politikája.
Ez a megosztottság már korábban is látszott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetésében, és mára két táborra szakadt a Monetáris Tanács. A jövőben is az ő csatájukat fogjuk látni, ami vélhetően döntetlenül végződik majd, vagyis nem lesz kamatemelés, de azonnali kamatcsökkentés sem. A befektetők ezt feltehetően úgy fogják értelmezni, hogy megszűnt a kamatemelések időszaka, és ez megállítja a forint további erősödését.
A másik tényező az államháztartás helyzetének alakulása. Ebből a szempontból döntő lehet a jövő évi költségvetés, amit ősszel kell elfogadnia a Parlamentnek. Török Zoltán szerint nem lesznek radikális változások a beterjesztett költségvetésben, főként az adópolitikát illetően nem.
Kérdés, mit szólnak majd ehhez az ellenzéki pártok, és megszavazzák-e a 2009-es büdzsét? Tehát sok mindent nem tudunk még, az instabilitás viszont még nincs beárazva az árfolyamba. Ezek a körülmények inkább a forint árfolyama ellen hatnak, tehát a magyar gazdaság folyamatai az árfolyamcsökkenést támogatják.
Az erős forint ellen a hazai gazdasági lobbik is felemelték hangjukat, mondván, hogy fékezi a magyar cégek exportját, és sok vállalat - a jelenlegi árfolyam mellett - hosszabb távon bajba kerülhet. Ha nem tudják emelni a hatékonyságot, akkor elveszíthetik exportpiacaikat.
Egy másik lehetőség szerint a versenyképességet állami intézkedésekkel, például adócsökkentéssel javítanák. A magyar cégek terhei ugyanis sokkal magasabbak, mint a régiós vállalatoké, ez pedig komoly versenyhátrányt jelent.
Még messze van az első kamatvágás
A magyar export azonban nem a versenyképességi gondok vagy az erős forint miatt esett vissza, hanem a tőlünk független nyugat-európai konjunktúra drasztikus összeomlása miatt, szögezte le kérdésünkre Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője szerint ezt támasztja alá, hogy az ipari termelés 0,3 százalékos visszaesésében a forint árfolyama nem játszhatott szerepet, mert ezek az adatok az árfolyam-erősödés előtti állapotokra vonatkoznak. (A példa kedvérért érdemes megemlíteni, hogy a spanyol ipari termelés kilenc százalékkal zuhant.)
Tehát az ipari export visszaesése ellen nem tud sokat tenni a monetáris politika, viszont az infláció ellen szükség van az erős árfolyamra. Az MNB csak akkor tud kamatot csökkenteni, ha az árfolyam 230-235 forint között mozog - ha 240 felé kúszik fel, akkor nem.
Az esetleges kamatvágás előfeltétele lehet még a többi makrogazdasági mutató javulása. Ha kedvezőbb lesz az egyensúly, akkor év vége felé nyugodtan lehet csökkenteni az alapkamatot.
A kamatemelés lehetősége lekerült a napirendről (kivéve, ha az olaj- és más nyersanyagárak ismét elkezdenek emelkedni). Ha utóbbiak lefelé korrigálnak, akkor a 230-235 forint közötti árfolyamsáv tarható lesz, véli Suppan Gergely. (Az árfolyam hétfő fél egykor 236,5-en állt - a szerk.)
VMI
Menedzsment Fórum
