A kamatemelés esélye jelenleg nagyon magas, és tulajdonképpen nem is az a fő kérdés, hogy lesz-e, hanem az, hogy mekkora és utána merre tovább? Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzőjének véleménye szerint hétfőn a jegybank várhatóan kamatot emel, és a piac is ezt árazza. A tapasztalatok azt mutatják, hogy korábban a jegybank ilyen piaci helyzetben általában emelte a kamatokat. A Monetáris Tanács ugyanis nem szeretné megkockáztatni, hogy további támadásoknak tegye ki a forintot, és egy elmaradó kamatemelés hatására még komolyabb árfolyamgyengülés következzen be.
A piac akár 50 bázispontos emelést is el tud képzelni, erre utal, hogy az állampapírhozamokban ekkora változás következett be az elmúlt héten. Mint a Takarékbank elemzése megjegyzi, a forint csütörtöki pozitív korrekciója némiképp ellentmond azoknak a találgatásoknak, hogy a magyar fizetőeszközt kizárólag a kamatemelési spekulációk gyengítették. A forint ugyanis az elmúlt napokban a kockázatosabb devizákkal mozgott együtt, így nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a piac a kamatemelés kikényszerítésére játszott. A Takarékbank elemzői szerint a kamatemelési várakozások felerősödése inkább következménye, mint okozója a forintgyengülésnek.
Megfontolt döntést hoz az MNB
Kondrát Zsolt szerint valószínűtlen, hogy a Monetáris Tanács drasztikus lépésre szánja rá magát. Az elemző úgy véli, hogy a 25 bázispontos emelés valószínűbb, mert ennél nagyobb lépés esetén a piacok azt olvashatják ki a döntésből, hogy az MNB a forint árfolyamára reagál. Ez az MNB hitelességét veszélyeztetné, és olyan üzenettel szolgálhatna, hogy az árfolyam további gyengítésével bele lehet kényszeríteni a jegybankot újabb kamatemelésekbe. Ezt nyilvánvalóan szeretné elkerülni a jegybank, és feltehetően kisebb lépésekkel fog majd haladni.
Az valószínű, hogy a jegybank az inflációt érzi nagyobb gondnak, mivel azonban az árfolyam is jelentősen gyengült, egy esetleges kamatemelés kapcsán nehéz lesz szétválasztani, hogy az árfolyamgyengülés vagy az infláció kezelése fontosabb. Mindenesetre az MNB várhatóan jelentősen meg fogja emelni az idei inflációs prognózisát, feltehetően 5,5-6 százalék közé.
Vannak olyan piaci vélemények, hogy rövidtávon 100 bázispontos alapkamat emelés várható, de Kondrát Zsolt nem osztja ezeket a véleményeket. Szerinte rövidtávon legfeljebb 50 bázispontos emelés a valószínű, majd az év második felében újra megindulnak a kamatcsökkentések.
A devizaadósok helyzete a fő probléma
Egyelőre nem sikerült kimutatni, hogy a magyar gazdaságban a kamatemelésnek jelentős hatása lenne a GDP-re, ezért a jegybank fő csapásiránya az árfolyam erősítése. A gyenge forint a lakosság széles rétegeit érinti hátrányosan, és a devizában is eladósodott államnak szintén nem kedvező. Az elemző szerint a mostani árfolyamgyengülés külső sokk eredménye, aminek hatására a forint hozamok is felmentek, ezért a jelenlegi helyzet kedvezőtlen a forint adósok számára is. Nagyon vékony az a réteg, akinek a gyenge árfolyam kifejezetten előnyös. Ennek kapcsán elsősorban azokra a kis- és közepes cégekre kell gondolni, akik belföldi alapanyagból, hazai munkaerővel állítanak elő export terméket, vagy akik piacán az import verseny komoly tényező. A magasabb infláció, illetve kamatszint azonban nekik sem előnyös.
El kellene törölni a forint árfolyamsávját
A mostani helyzetben ismét felmerül, hogy a forint árfolyamsávját el kellene törölni. Kondrát Zsolt is osztja azokat a nézeteket, amely szerint az árfolyamsávot már rég meg kellett volna szüntetni. A sáv nélkül az árfolyam feltehetően erősebb lenne hosszabb táv átlagában, igaz lényegesen nagyobb ingadozással kellene számolni. Lazulna ugyanakkor az a kapcsolat, amely egyfelől az árfolyam, másfelől az infláció és a monetáris politika között fennáll. Ez távlatilag segítené az infláció és az inflációs várakozások csökkentését is. Ám a kormány idáig határozottan ellenállt az árfolyamsáv eltörlésének.
Varga M István
