"A tervezet, bár egyszerűsödést hoz, mégsem lendíti előre az országot a regionális adóversenyben. nem elegendő ugyanis a vállalkozások összterhének csökkentésére, és egy sor további kérdést vet fel" – összegezte véleményét Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers cégtársa.
Aggályosak az APEH új jogosítványai
Kétélű fegyver az APEH mérlegelési jogkörének kiszélesedése, hiszen nem életszerű, hogy az adóhivatal becsülje meg egy-egy vállalkozás esetében, hogy mennyibe kerül egy beruházás, és milyen költségek merülnek fel ezzel kapcsolatban, mutatott rá az adószakértő.
Erdős Gabriella szintúgy aggályosnak tartja, hogy a bizonyítási terhet több esetben az adózóra akarják hárítani, ami szintén visszaélésekre adhat okot, hiszen a vállalkozó a számláin kívül mással nem igen tudja igazolni magát az adóhatóságnál.
A törvénytervezet értelmében "alapos ok" esetén megfordulhat a bizonyítási teher, és a cégeknek kell bizonyítaniuk, hogy a költségek ténylegesen felmerültek.
"Ennél azonban sokkal pontosabban kellene definiálni, hogy mikor fordulhat meg a bizonyítási teher egy ellenőrzés során, valamint azt is, hogy milyen módon és milyen esetekben kap az adóhatóság felhatalmazást arra, hogy becslést alkalmazzon. Ellenkező esetben a cégek kiszolgáltatottakká válnak" – mutatott rá Erdős Gabriella.
A PwC adószakértője azt is kifogásolja, hogy az adóellenőrzések hatékonyságának javítása nem szerepel hangsúlyosan az intézkedések között, holott az ilyen irányú előrelépésre égető szükség volna annak érdekében, hogy ne a kevesekre háruljon aránytalanul nagy teher.
Csekély pozitív változás várható a jövedelemadónál
Az élőmunka terheinek várható csökkentése messze elmarad attól a szinttől, amit a szakértők kívánatosnak tartanak, annak ellenére, hogy – mint ahogy a táblázat is mutatja - mind a nettó jövedelem, mind a céget terhelő költségnél mutatkozik pár ezer forintos pozitív irányú elmozdulás.
A személyi jövedelemadó törvényben az adótábla alacsonyabb, azaz 18 százalékos adókulcsának sávhatára 1,7 millió forintról 2 millióra emelkedik. Ez minden adózónál, akinek korábban a jövedelme elérte az 1,7 millió forintot - és adójóváírásra már nem volt jogosult - 54 ezer forintos nettó jövedelem növekedést jelent. Ugyanakkor a 36 százalékos adómérték nem változik, és sajnálatos módon a 4 százalékos kiegészítő adó sem, hangsúlyozta Horváthné Szabó Beáta, a PwC igazgatója.
Jó irányba mutat viszont az a jelzésértékű változás, hogy a minimálbér kétszereséig a foglalkoztató a jelenlegi 29 helyett 26,5 százalék járulékot fog fizetni, illetve, hogy a béreket terhelő kisadók adóalapja ezentúl a TB alap.
Nem kell többé útinaplót írni
A pénzügyi tárca javaslata megpróbálna véget vetni a cégautó elbliccelésének. Az új rendszerben azt terhelné az adó, akinek a tulajdonában van a kocsi, ami azért problémás, mert nem annál keletkezik adófizetési kötelezettség, akinek érdekében (aki a munkáltató) felmerült az autó használata, ami többszörös adóztatáshoz vezet, mutatott rá Horváthné Szabó Beáta.
Az adót minden olyan hónapban meg kellene fizetni, amelyben a kocsira egy vállalkozás költséget számolt el. Ha tehát céges ügyben a saját autójával közlekedik a dolgozó, és a költséget a cég állja, akkor az adót a magánszemélynek kellene fizetnie.
A 7 százalékos adó alapja a kocsi vételára lenne, ami a korral csökken (a gyártástól számított első két évben 10-10, azt követően évente öt százalékkal). Az adót negyedévente kellene befizetni és, le lehet majd vonni a gépjárműadó összegét. Minden további nyilvántartási kötelezettség - többek között az útvonal-nyilvántartás - viszont megszűnik.
Erdős Gabriella felvette továbbá a különadó megszüntetésének szükségességét is, amelyre a kormányzat 2006-ban ígéretet tett.
A sok hátrány mellett pozitív lépésként értékelhető, hogy a Pénzügyminisztérium honlapján figyelemmel kísérhetőek a tervezett adóváltoztatások, amelynek kapcsán széleskörű társadalmi vita alakulhat ki, tette hozzá Erdős Gabriella.
Simon Rita
