Nem lesz csodafegyver az új adócsomag
Három adócsökkentési javaslatot vetett fel a napokban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, amelyek célja a korábbi előirányzatokkal ellentétben nem annyira Magyarország versenyképességének növelése, mint inkább a foglalkoztatás ösztönzése. Bár az új adócsomag nem nevezhető csodafegyvernek, megvalósulása mindenképpen szükséges ahhoz, hogy fel tudjuk zárkózni a régió többi országához, vélik a PWC szakértői. Mfor.hu beszámoló.
A kormányzati programokban egyelőre a foglalkoztatás bővítésére helyeződik a hangsúly, a versenyképesség erősítése kevésbé érvényesül - mondta Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adótanácsadó cég cégtársa pénteken Budapesten, a miniszterelnök által hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián ismertetett javaslatokról tartott sajtóbeszélgetésen.
Mint arról az mfor.hu is beszámolt, az első, a járulékokat középpontba helyező változtatásnak - amely által az adóterhelés a jelenlegi szintről 200-250 milliárd forinttal, a GDP 0, 8 százalékával mérsékelhető – viszonylag csekély az adóátrendezési hatása, ellenben növeli a foglakoztatást, gyorsítja a növekedést.
Amásodik lehetőségként felmerülő személyi jövedelemadó csökkentésére összpontosító adóváltoztatás 420 milliárd forint adómegtakarítást hozna, jelentős adóátrendezés mellett, amely azonban a foglalkozatásra semleges hatású.
A harmadik változat az úgynevezett bérbruttósításra épül és 250-300 milliárd forint adómegtakarítással jár, miközben a foglalkoztatást csökkenti, a növekedést gyorsítja ugyan, de inflációs hatása van.
Erdős Gabriella aláhúzta: a három javaslat közül a PwC szakértői szerint a tb-terhek jelentős mérséklését előrevetítő csomag lenne a legkedvezőbb. "Legalább tíz százalékot kell mérsékelni a tb-járulékokban, hogy a csökkentés valóban kifejtse kedvező hatását a vállalkozások számára".
A vita még hátra van
Bár az adócsomagról folytatott társadalmi vita még ezután esedékes, abban már most is egyetértés van, hogy Magyarország adóterheit csökkenteni kellene, mert igencsak sereghajtónak számítunk ezen a téren. Elég, ha megnézzük, hogy a szomszédos országok adóterhei 30 százalék alattiak, nem beszélve arról, hogy - ellentétben velünk - alkalmazzák a tb-plafont is.
Míg korábban a konvergencia-programmal összhangban lévő fehérítést tűzte ki célul a kormány, addig most egy jóval szociálisabb koncepció látott napvilágot, közölte Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers Adótanácsadás üzletágának cégtársa.
A szakértő úgy véli, bármelyik tervezet megvalósuljon is meg, egyik sem fog átütő gazdasági eredményeket produkálni, noha azok valamelyikére elkerülhetetlenül szükség van.
A változatok előnyös tulajdonságai között Erdős Gabriella egyértelműen a gazdaság fehérítését jelölte meg. Az első, járulékközpontú koncepció elgondolásait sokat üdvözlik, bár abban mindenki egyetért, hogy a tervezett 10 százalékos tb-járulék csökkentés mindenképpen csak az út eleje.
A kisebbeknek kedveznének
Előnyösebb lenne, ha ezt járulékplafonnal kötnék össze, hangsúlyozta a szakember. A koncepció, ebben a formában csupán a kisebb vállalkozásokat érintené előnyösen, míg a nagyobb, mintegy 1000 főt foglalkoztató cégekre nem gyakorolna hatást.
A PWC szakértője szerint a különadó megszüntetését minden adóalany üdvözölné, tekintettel arra, hogy azt csupán ideiglenes jelleggel vezették be. Kérdés azonban, hogy a bankok különadóját is megszüntetnék-e.
A második, tehát a személyi jövedelemadó-fókuszú változattal kapcsolatban Erdős Gabriella megjegyezte, hogy – noha az nettó bérnövekedést eredményezne – a gazdasági növekedés szempontjából nem ez kínálja a leghatékonyabb megoldást. Előnye, hogy ez az egyetlen a javaslatok közül, amelyik hozzányúl a helyi iparűzési adóhoz (HIPA), és 2-ről 1 százalékra csökkentené azt. Természetesen az lenne a legelőnyösebb, ha eltörölnék ezt az – Európában egyébként ismeretlen – adót, bár ez minden bizonnyal számos önkormányzat haragját kivívná, tekintve hogy évente összességében mintegy 470 milliárd forintot hoz a konyhára.
A HIPA helyett lenne azonban egyfajta helyi társasági adó, amely nyilvánvalóan a profithoz kötődne, amely kevesebb terhet róna a vállalkozások nyakába.
Az első javaslatra látszik a legtöbb esély
A harmadik verzióként említett szuperbruttósításról ellenben úgy nyilatkozott a szakember, hogy az nem biztos, hogy eléri a kívánt célt. Kétségtelen pozitívuma azonban, hogy kapcsolódna hozzá egy degresszív tb-járulékfizetési rendszer. A munkáltatóknak ennek az esetleges bevezetését követően nem lenne érdekük a foglalkoztatottak "eltüntetése". Azonban kevés megtakarítással járna, a vállalkozások nagyjából ugyanazt az összeget fizetnék ki "bérágon", amit napjainkban együttesen bérekben és fizetésekben, valamint tb-terhekben fizetnek ki, tette hozzá Erdős Gabriella.
Nem tudjuk még, mit hoz a jövő, annyit azonban arról már most is ismereteink vannak, hogy a tb-csökkentő javaslat elfogadásának van a legnagyobb esélye a kormányzat részéről; és a miniszterelnök is emellett foglalt állást.
Legkisebb az esélye a szuperbruttósítás javaslatnak van, hiszen ennek - a miniszterelnök által is hangsúlyozott - várható inflációnövelő hatása politikai veszélyeket rejt magában; ráadásul az elemzők szerint az inkább az átlag feletti jövedelmű csoportoknak kedvezne.
Az szja-csökkentés pedig látványos, a lakosság irányában politikailag jól eladható intézkedés lehetne, ugyanakkor a konkrét javaslat - a legalsó kulcs emelése, illetve a szolidaritási adó eltörlése miatt - inkább az átlagos és ugyancsak a magas jövedelműek számára lenne kedvező.
Simon Rita
