Hétfő kora este jutott a parlament elé a kormány "nyugdíjcsomag" néven elhíresült törvényjavaslata, melynek értelmében január végéig, illetve egy módosító javaslatnak köszönhetően február végéig dönthetjük el, visszalépünk-e az állami nyugdíjrendszerbe. Ha mindenki a logikus döntést hozza meg, akkor az államkassza 3000 milliárd forinttal gazdagodhat és akár 5-6 százalékos többlet is lehet a 2011-es költségvetésben.
Nem okoztak meglepetést
A kétharmados kormányzati többség miatt előre borítékolható volt, hogy simán átmegy majd a nyugdíjakról szóló "feles" törvény, végül 250 igennel ment át a javaslat.
A javaslat értelmében a 3 millió magánnyugdíjpénztári tag január 31-ig dönthet arról, honnan szeretné a jövőben kapni a nyugdíját. Aki nem nyilatkozik, az automatikusan visszakerül az állami nyugdíjrendszerbe, míg aki szeretne kitartani a pénztára mellett, annak másfél hónapon belül kell döntenie és nyilatkoznia.
Aki a magánrendszert választja, az 2011-től csak a 10 százalékos munkavállalói járuléka után kap nyugdíjat, illetve a kormány kompenzálja őt a most kieső időszakért a járulékfizetésben. A 24 százalékos munkavállalói járulékot továbbra is be kell fizetni az államkasszába, azonban ezért cserébe semmilyen ellátásra nem lesz jogosult az állampolgár. "A társadalmi szolidaritás elvének megfelelően, a rászorulókról való gondoskodás és a törvényben megállapított társadalombiztosítási ellátások fedezetének megteremtése érdekében a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő munkáltatói nyugdíj-hozzájárulás 24 százalék" - fogalmaz ezzel kapcsolatban az elfogadott javaslat.
Azok, akik újra az állami rendszert választják, adómentesen egyösszegben megkaphatják az elmúlt 12 évben elért inflációt meghaladó hozamot, vagy dönthetnek úgy, hogy azt az összeget egy önkéntes pénztári számlára viszik át.
A törvényjavaslathoz egyébként még az utolsó pillanatban is érkezett módosító indítvány. A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett utolsó pillanatos módosítások jórészt technikai jellegűek, az egyetlen érdemleges változás, hogy január 31. helyett február végéig lehet nyilatkozni. "Ha nyilatkozatát 2011 . január 31-éig rajta kívül álló okból nem tudta megtenni, akkor az akadály megszűnésétől számított 8 napon belül, de legkésőbb 2011. február 28-áig a nyilatkozat" - fogalmaz a jogszabály, azt azonban nem részletezi, mik lehetnek ezek a külső okok.
"Lelepleződött a kormány álszentsége, hiszen nem ezt ígérték: több százezer embernek ígérték meg, hogy megvédik a magánnyugdíjpénzárakat" - mondta a záróvitában egyedüliként felszólaló Scheiring Gábor. Az LMP képviselője szerint Lengyelország példája jól mutatja, hogy lehetett volna eredményt elérni az EU-nál a nyugdíjreform elszámolhatóságával kapcsolatban (Lásd: Kaphatott volna egy utolsó esélyt Európától Orbán), a magyar kormány azonban rövidtávú érdekei miatt ebből kifarolt, amivel azt sikerült elérni, hogy a világpolitikában ma Magyarország elrettentő példaként szerepel. Scheiring kifogásolta, hogy továbbra sincs biztosítva, hogy a vagyont nem fogják folyó kiadásokra fordítani, nem tartalmaz garanciákat a hosszútávon is felelős és fenntartható nyugdíjrendszer kialakítására a benyújtott javaslat.
Sikerült megalkotni egy gumijogszabályt
Az utolsó pillanatban benyújtott módosító javaslat arra is felhatalmazza a kormányt, hogy a későbbiekben döntést hozzon a pénztárakban lévő portfólió pontos sorsáról. A törvényjavaslat értelmében a 3047 milliárd forintos vagyont a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap fogja kezelni, mely az ÁKK kötelékébe tartozik majd.
A legtöbb pénzt magyar állampapírokba fektették a pénztárak, szeptember végén 1475,8 milliárd forint pihent hazai kötvényekben. A kormány már korábban bejelentette, hogy a hozzá kerülő állampapírokat azonnal bevonja, így ezzel az összeggel rögtön csökkenthető az államadósság mértéke.
A magánnyugdíjpénztárak 1035,9 milliárdnyi vagyont tartanak befektetési jegyekben, ezt nem tudja ennyire egyszerűen kiiktatni a kormány, minden bizonnyal fokozatosan fogja piacra dobni ezeket az eszközöket. Mindezeken felül 294,4 milliárd forint pihen részvényekben, 57,4 milliárd forint pedig készpénzben áll a rendelkezésükre a 82,5 milliárdos egyéb befektetés mellett.
Schmitt Pál és az Ab még közbeszólhat
A magánnyugdíjpénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség már korábban bejelentette, hogy kész a végsőkig elmenni a nyugdíjvagyon államosítása ellen. Miután a parlamenti képviselők megszavazták a törvényt, a hazai színtéren még Schmitt Pál köztársasági elnök és esetleg az Alkotmánybíróság emelhet kifogást.
A köztársasági elnöknek három napja van arra, hogy döntsön, azaz a héten kiderülhet, aláírja-e a Sándor-palota ura a javaslatot (van egy tippünk: alá fogja írni - mfor.hu szerk.). Ezt követően az Alkotmánybíróság elé kerülhetnek a Stabilitás beadványai, azonban egyelőre az is kérdéses, illetékes-e a taláros testület a kérdésben.
A parlament éppen novemberben módosította az Ab jogkörét. Így a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket az Ab akkor semmisítheti meg, ha azok tartalma az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadságát vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokat sérti. A gazdasági jellegű törvények szempontjából kulcsfontosságú tulajdonhoz való jog sérülése esetén ugyanakkor nem léphet fel az Ab. Éppen ezért kérdéses, hogy egyáltalán véleményt nyilváníthat-e a nyugdíjakkal kapcsolatban a testület.
Ha minden hazai fórumon átmegy a javaslat, akkor a Stabilitás még mindig fordulhat az Európai Bírósághoz és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, ott azonban várhatóan több éves procedúra előzi majd meg a döntéshozatalt.
Beke Károly
mfor.hu
