A Standard & Poor's hitelminősítő pénteken felülvizsgálta hazánk besorolását, és kvázi semmit sem változtatott. Vagyis maradt az ország BB kategóriában negatív kilátással. Utóbbi egyharmados esélyt jelent a további leminősítésre, melyre az indoklás szerint akkor kerülne sor, ha a gazdaságpolitikai tovább csökkentené a befektetői bizalmat, illetve rontaná a közép távú növekedési kilátásokat, vagy jelentősen megemelkednének az adósságfinanszírozás költségei.
A részletesebb indoklás kitér a monetáris környezetre, az adósság kérdésére, a GDP-arányos deficitcélra is, de előbb kezdjük a reál GDP-növekedéssel. Az S&P szakértői szerint a régiós társakhoz képest igen gyengék a magyar gazdaság növekedési kilátásai, éppen ezért a 2013 és 2015 közötti időszakra mindössze átlagosan 1 százalék alatti (!) GDP-növekedést prognosztizálnak hazánkra.
"We consider Hungarian growth prospects to be weak compared to peers; we forecast real GDP growth of just under 1% on average between 2013 and 2015".
(Az eredeti szöveget is megtekintheti!)
Az indoklás végére beszúrt előrejelző tábla szerint ugyankkor:
- 2013-ban 0,7
- 2014-ben 1,7
- 2015-ben pedig 1,5
százalékkal növekszik majd a gazdaságunk. A fentebb említett számok átlaga azonban 1,3 százalék, ami azért még kerekítés esetén is inkább a 1,5 százalékhoz van közelebb, mint az 1 százalékhoz. De hogy véletlenül se menjünk félre, a számok mértani átlagát is kiszámoltuk, ami csak egy hajszállal mutat másabb, ám még így is az S&P szakembereinek állítását megcáfoló eredményt: 1,28 százalékot.
Egyébként így látják hazánkat
A fenti "1 százaléknál kisebb átlagos növekedés" a szakemberek szerint a pénzügyi szektor további károsodását tükrözi. Várakozásaik szerint a nettó külföldi közvetlen tőke beáramlásának üteme mérsékelt marad, akárcsak a magánszektor foglalkoztásának növekedése. Bár a foglalkoztatási aktivitás fokozódott, ez elsősorban a kormány munkahelyteremtésének, a közmunkának köszönhető, mint a magánszektor magasabb munkaerőkeresletének.
A szakemberek arra számítanak, hogy a kormány jövőre sem csökkenti a kiadásait. Ennek tükrében a GDP-arányos nettó államadósság csökkenő trendje nem permanens. 2015-ig az előrejelzésük szerint 74 százalék körüli szinten stabilizálódik ez a mutató. Ez azonban erőteljesen függ az árfolyammozgásoktól, tekintve hogy az államadósság mintegy 40 százaléka deviza alapú.
Az S&P kitér a beruházások csökkenésére is, melynek következtében a ráta 2006-os GDP-arányos 22 százalékról 17 százalékra mérséklődött. Az idei évre azt várják, hogy a magánbefektetések szintje még csökken év/év alapon, de a jövő évtől kezdve lassú fordulat következhet be. A magyar bankrendszerben változatlanul magas a nemteljesítő, illetve az átstrukturált hitelek aránya, lassan javul csak a szektor mérlege az alacsony jövedelmezőség és a stagnáló ingatlanpiac miatt. Alapvetően arra számítanak, hogy a külföldi bankok továbbra is támogatják majd a veszteséges magyar leányvállalatokat. Viszont a kormányzat újabb költségeket generál számukra tesztelve a külföldi bankok elkötelezettségét.
Összességében az S&P véleménye szerint akkor tudnák stabilra változtatni a jelenlegi negatív kilátást, ha a kormány a parlamenti többségét olyan intézkedések meghozatalára fordítaná, melyek ösztönöznék a beruházásokat, miközben a strukturális reformprogramját végrehajtaná ( utalnak itt a Széll Kálmán Tervre). Szintén stabilizálódnának a kilátások, vagy netán javulnának is abban az esetben, ha csökkenne az ország nettó külső forrásbevonása, illetve erősödne a gazdasági növekedés.
Székely Sarolta
mfor.hu
