<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Az Alkotmánybíróság május 26-án egyhangúlag hozott határozatában elutasította a társasági különadó megsemmisítésére irányuló indítványt. A kérelmezők azért fordultak a taláros testülethez, mert szerintük a vonatkozó jogszabály nem teszi lehetővé a már megszerzett, határozott idejű adókedvezmények érvényesítését, ezáltal a kifogásolt adónem sérti a jogegyenlőséget. Mfor.hu háttér.

A különadó bevezetésének jogosságát sérelmező indítványozók azzal érveltek, hogy a négy százalékos adónem speciális társasági adó, amely éppen azokat a vállalkozásokat sújtja, melyek mentesülnek a társasági adó megfizetése alól. Így az állam pont a kedvezményezett adózói kört sarcolta meg, és ez sérti a jogegyenlőség elvét.

A beruházási és fejlesztési kedvezmények igénybevétele ugyanis annak idején mentesítette a cégeket a társasági adó megfizetése alól. Ez a könnyítés azonban mára megszűnt, és az időközben igénybe vett mentességeket is legkésőbb 2011-ben lehet érvényesíteni - vagyis 2012-ben már egyáltalán nem lesz ilyen adócsökkentő tétel.

Az indítványozók statisztikája szerint az összesen 170 milliárd forint bevételt hozó különadó mintegy felét, azaz nyolcvanmilliárd forintot harminc társaság fizette be, amelyek egyedi kormánydöntéssel jutottak jelentős társasági adókedvezményhez. A két kérelmező véleménye alapján így nem valósul meg maradéktalanul a közteherviselés, hiszen az adó célzottan sújt egyes vállalkozásokat. Arról nem is szólva, hogy az állam időközben elvette a korábban megígért kedvezményt.

Jogos az eltérő közteherviselés 

Az Alkotmánybíróság – habár nem vitatta, hogy a különadó épp a kedvezményezetteket terheli – nem talált kivetnivalót a megkérdőjelezett rendelkezésekben. A taláros bírák szerint az adókedvezmények esetében az államnak joga van mérlegelni, ha az a tervezettnél nagyobb arányú vagy összegű terhet ró a büdzsére.

Más szóval az, hogy a fizetendő különadó egyeseknél alacsonyabb, másoknál magasabb összegű, az egyes adóalanyok jövedelmi, vagyoni viszonyaira visszavezethető adóteher-viselési képességgel függ össze, ami nem mond ellent az Alkotmánynak.
Az Alkotmánybíróság szerint ráadásul a kifogásolt adónem bevezetése kézzelfogható okokra, vagyis a költségvetés állapotára vezethető vissza.

Mindamellett a taláros testület rábólintott arra is, hogy az adókülönbözet megállapítására lehet a becslést módszerét alkalmazni. Ha másképp dönt, úgy az a vagyonvizsgálatok halálát jelentette volna.

A diszkriminációs aggályokkal kapcsolatban a bírák úgy érveltek, hogy a jogegyenlőség nem jelenti egyben az emberek jogon kívüli szempontok szerinti egyenlőségét is. Az államnak ugyanis joga - és egyben bizonyos körben kötelezettsége is -, hogy a jogalkotás során figyelembe vegye a személyek között ténylegesen meglévő különbségeket - hívta fel a figyelmet a testület.

Sem a jogegyenlőségből, sem a hátrányos megkülönböztetés tilalmából nem következik azonban, hogy vagyoni helyzetére való tekintet nélkül mindenki azonos mértékben lenne köteles hozzájárulni a közterhekhez.

Az indítványozók kitértek arra is, hogy a különadót túl gyorsan vezették be a jogalkotók. Az Alkotmánybíróság erre úgy reagált: legalább 45 nap kell ahhoz, hogy mindenki fel tudjon készülni egy-egy új jogszabályra. Ennek a követelménynek márpedig a különadóról szóló törvény megfelelt.

A jogászok nagy többsége az mfor. hu kérdésére azt válaszolta, hogy manapság már elég nehéz eldönteni azt a kérdést, mi számít alkotmányosnak és mi nem, miután maga az Alkotmány is megérett a reformálásra.

Zavar az Alkotmány háza táján


Az Alkotmánybíróságnak kedvenc szokása továbbá önmagára, azaz a korábbi alkotmánybírósági határozatokra hivatkozni. Ennek következtében nem csupán az éppen elemzett határozatot kell elolvasni, hanem még további ötöt-hatot, vagy még többet.

"Egy ilyen Alkotmány csak akkor töltheti be szolgálati szerepét, ha fölötte lebeg a 'virtuális alkotmány'. Utóbbit a halandó saját szemével nem láthatja, így csak az Alkotmánybíróság döntéseiből következtethet annak lényegére - ha bele nem zavarodik" - foglalta össze tapasztalatait Szeszák Gyula debreceni ügyvéd.

Ha a kormány ígér, illetőleg nyújt valamit, de a helyzet megváltozik, ezen ígérvények juttatásnak, sőt többletjuttatásnak minősíthetők, és mint ilyeneket, vissza lehet vonni és a jövőre nézve meg lehet szüntetni, alkotmánysértés nélkül. Hogy miért? Erre eddig még senki nem talált racionális magyarázatot, tette hozzá az ügyvéd.

Az Alkotmánybíróság május 26-án hozott határozata egyébként a tizenharmadik olyan volt a sorban, amely hozzányúlt a Gyurcsány-csomaghoz.

Simon Rita

Menedzsment Fórum 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.