Václav Klaus a csütörtöki Financial Timesban megjelent cikkében elismeri, hogy az euróövezeti jegybanknak (EKB) gyorsan sikerült működőképes pénzügypolitikai stratégiát kialakítania, képes volt kordában tartani az inflációt, és ezzel hozzájárult az eurónak mint tényleges nemzetközi valutának az elfogadtatáshoz.
A cseh államfő szerint ugyanakkor az európai politikusok azt várták, hogy az euró majd felgyorsítja a világátlagnál lassabb európai gazdasági növekedést, ám a közös pénz meghonosítása csak még további lassulást eredményezett.
Az euróövezeti növekedés elmarad az amerikaitól, de még az Európai Unió egészétől is, a termelékenység javulása is lelassult, és 2000-2006-ban az akkori tizenkét tagállam közül hatnak az inflációs rátája lépte túl a maastrichti előírást.
Márpedig ha egy országnak átlag feletti az inflációja egy egységes árfolyamrendszeren belül, az az ország fokozatosan elveszíti versenyképességi erejét, áll Klaus írásában.
A cseh elnök szerint az euróövezet bővítése még tovább növelheti az inflációs különbségeket. Szlovéniában, amely tavaly januárban csatlakozott, az infláció a belépés előtti 1,7 százalékról a tagság első évének végére 5,7 százalékra, 2008 márciusára már 6,9 százalékra gyorsult, és ma ebben az országban a legmagasabb az infláció az euróövezeten belül.
A szakértők egyetértenek abban is, hogy ha Szlovákia belép a valutaunióba, a szlovák infláció szintén jelentősen emelkedhet, írta a csütörtöki Financial Timesban a cseh államfő.
Az euróbővítéssel járó pótlólagos inflációs nyomás lehetőségére nagy londoni befektetési házak is felhívták már a figyelmet.
