A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb, októberi mérlege szerint éves összevetésben 16 százalékkal több készpénz van jelen a gazdaságban, mint egy évvel korábban volt. Mivel az éves infláció a KSH ma reggeli adatai szerint mindössze 0,9 százalék volt, így a készpénzállomány reálszintű növekedése 14,9 százalék. Vagyis immár harmadik hónapja nő ilyen dinamikusan a reálérték.
Ennek oka kettős lehet. Egyrészt a tranzakciós illeték bevezetése, a rekordalacsony betéti kamatok és a kamatjövedelmekre augusztus elején bevezetett egészségügyi hozzájárulás év elejéhez képest 700 milliárd forinttal csökkentette a háztartások bankbetéteinek összegét. A bankokból kiáramló pénz pedig egy része valószínűleg nem találta még meg a helyet, vagy a párnacihákban landolt. Ezt támasztja alá az OTP legfrissebb felmérése, mely szerint a megtakarításokkal rendelkezőknek 38 százaléka otthon tartja összespórolt pénzét.
A másik oka a készpénzállomány bővülésének, ahogy arra már márciusban is rámutattunk (lásd: Soha ennyi forintunk nem volt még - valaminek jönnie kell), és a később publikált makroadatok azt meg is erősítették, hogy nő az aktivitás a gazdaságban. A reálgazdasági tranzakciók értékének növekedése, vagyis a belső fogyasztás élénkülése ugyanis többlet készpénzigénnyel jár együtt. (Ha többet vásárolunk, akkor többet is fizetünk.) Ezt az erősödő igényt a Növekedési Hitelprogram (NHP) első, nyári szakaszán belül folyósított új hitelek gazdaságba történő bekerülése is támogatni fogja. Vagyis, ahogy az új hiteleket az adósok elkezdik felhasználni, termelő-, illetve forgóeszközöket, készleteket vásárolnak belőle, plusz pénzt juttatnak a gazdaságba, amelynek egy része készpénzként csapódik le.
A Növekedési Hitelprogram hatása egyébként a Magyar Nemzeti Bank kéthetes kötvényeinek szintjében is meglátszik, hiszen annak október végi értéke 4917,5 milliárd forintra nőtt. A NHP első pillérének keretén belül folyósított olcsó hitelek forrása ugyanis a jegybank. Ezek a hitelek így az MNB mérlegének eszközoldalát növelik, ami forrásoldalon a kéthetes állományban csapódik le. Az NHP harmadik pillére, mely ezt a növekedést a külföldi források leépítésével kompenzálna, azonban nem igazán működik, ötödik hete nem érkezett egyetlen ajánlat sem a szokásos heti tenderekre.
Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója egy pénteki sajtóbeszélgetésen az mfor.hu kérdésére elismerte, hogy a tavasszal még Matolcsy által kőbe vésett célnak nevezett 3600 milliárdos kéthetes állomány az azóta eltelt időszak eseményei (NHP első és második pillérének nyári sikere, illetve őszi kibővítése) miatt már nem tartható. (Egy hónapja már mi magunk is úgy fogalmaztunk: Egyre messzebb az MNB kőbe vésett célja) Ugyanakkor Palotai azt is hozzátette, hogy az itt keletkező veszteségeket a jegybank egyéb műveletek során ellentételezni tudja, így jövőre a költségvetésnek várhatóan nem kell az MNB mérlegét megerősítenie.
A jegybank egyébként olyan műveletekkel ért el pluszeredményt, mint például az IMF-előtörlesztés, hiszen a Valutaalapnak az által meghatározott devizákban kellett törleszteni, amely konverziók nyereséget hoztak az MNB-nek.
Októberben egyébként nagyot ugrott a kormány jegybanknál vezetett betéti számlájának összege. Egyrészt a devizabetét értéke - ahogy azt a nemzetközi tartalékok októberi alakulását közlő cikkünkben feltételeztük - az EU-forrásoknak köszönhetően 1,2 milliárd euróról 1,5-ra nőtt, másrészt a költségvetési folyamatok rendkívüli októberi alakulásának köszönhetően a forintbetétek összege is kilenc havi csúcsra ugrott. A kettő eredményeként az összesített betétállomány szignifikánsan eltávolodott az augusztusi és szeptemberi többéves mélypontot jelentő szintjéről.
mfor.hu
