A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi kamatdöntő ülésén az elemzői várakozásokat meghaladóan tovább csökkent a jelenleg 2,3 százalékon álló alapkamat. Így újabb történelmi mélypontra, 2,1 százalékra mérséklődött a jegybanki alapkamat.
A döntés erősebb kamatvágásról szól, mint amit az elemzők vártak. A Reuters brit hírügynökség által az elmúlt héten megkérdezett 18 elemző mind az alapkamat 10 bázispontos csökkentését várta a monetáris tanács keddi kamatdöntő ülésén. Egy hónappal korábban a megkérdezett elemzők szintén hasonló mértékű csökkentést vártak, akkor pontosak voltak az előrejelzéseik.
Az MNB egyes tisztviselőinek nyilatkozata alapján valószínűtlen, hogy 2 százalék alá csökkenjen az alapkamat, de az elemzők szerint még elképzelhető, hogy július után augusztusban is kis kamatcsökkentés lesz. Néhány megkérdezett szerint a nyári kamatcsökkentést 2014 végén, vagy 2015 elején már kamatemelés követheti.
Több elemző úgy véli, 2014-ben Magyarországon az éves infláció csupán 0,2 százalék lehet, 2015-ben 2,4 százalékra nőhet.
Az MNB utoljára június 24-én csökkentette az alapkamatot, 2,4 százalékról 2,3 százalékra. Az MNB 2012 augusztusában kezdett bele monetáris enyhítési ciklusába, akkor a jegybanki alapkamat 7 százalékon állt.
Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az elmúlt időszakban többször hangsúlyozta, hogy némi teret még lát és "egy-két kamatcsökkentésre van mód". Az alelnök utalt arra, hogy a jegybanknak nincs kamatcélja, a döntést a jegybanki inflációkövető célrendszer teljesítése motiválja. Hozzátette: a környezet ugyanakkor megváltozhat, és ez természetesen hatással lehet a monetáris tanács értékelésére.
Kommentárjukban az Equilor elemzői úgy vélekedtek, hogy bár az orosz-ukrán konfliktus ismét kiéleződött, ami rontotta a nemzetközi kockázati környezetet, az alacsony hazai júniusi inflációs adat viszont támogatta a sorozatban 24-ik kamatcsökkentést. A vártnál nagyobb mértékű kamatvágás meglepte a befektetőket, vélhetően az állampapírpiacon mutatkozó erős kereslet motiválhatta a Tanácsot. A fogyasztói árindex júniusban 0,3 százalékkal süllyedt és az éves maginfláció sem mutatott jelentős emelkedést, 2,6 százalékon áll. A júniusi inflációs jelentés szerint az MNB 2014-ben 2,4, a jövő évben pedig 3 százalékos maginflációval számol, tehát a jegybank inflációs célja nincs veszélyben.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere szerint az MNB nagy meglepetésre az elmúlt hónapok 10 bázispontos kamatcsökkentései után ismét nagyobb fokozatba kapcsolt, és 20 bázisponttal méréskelte az irányadó rátáját. A nagyobb vágás nem konzisztens az MNB óvatosságot hangsúlyozó eddigi kommunikációjával. Lehet, hogy a jegybank az ősz előtt ki szerette volna használni a rendkívül kedvező globális környezetet. A tőkepiacokat a gyenge nyári aktivitás mellett még az olyan feszültségek, mint az ukrán-orosz konfliktus, vagy a gázai események sem tudták megzavarni, alig van volatilitás, népszerűek a kockázatos eszközök. A magyar állampapírok tovább erősödtek júliusban az MNB swap tendereinek következtében. A piac egyelőre ignorálta a devizahitelek kivezetéséből a bankrendszer számára adódó jelentős tőkeveszteségek hírét. Továbbra is nagy kérdés azonban, hogy a kivezetéshez szükséges devizakonverzióhoz milyen mértékben járul majd hozzá a jegybank a devizatartalékaiból. Teljes átváltás esetén az MNB devizatartalékai a kívánatos szint alá is eshetnek, ami fokozhatja az ország sérülékenységét. A mai meglepetés döntés ellenére a következő hónapokban a várható kamatpályánál a piac számára feltehetően érdekesebb kérdés lesz a devizahitelek kivezetésének módja. Az alacsonyabb kamatok, a devizahitelek konvertálása mind a gyengébb forint árfolyam irányába mutatnak, ami úgy tűnik, a döntéshozók számára sem jelent gondot.
mfor.hu
