Csak átmeneti volt a júliusi csúcs
Július végére 2058,8 milliárd forintra emelkedett a kormányzat jegybanknál elhelyezett betéteinek összege, ez majdnem egyéves csúcsot jelentett. Augusztusban azonban 411,7 milliárd forinttal visszaesett a kormányzati tartalék, így 1647 milliárd forintot tett ki. Érdekesség, hogy ez gyakorlatilag megegyezett a júniusi 1665 milliárd forintos értékkel. A 411,7 milliárd forintos csökkenés úgy jött össze, hogy az átértékelődés 12,2 milliárddal növelte az állományt, viszont tranzakciók miatt 423,9 milliárd forinttal csökkent a kormány betétállománya.
A tranzakciókról az MNB nem közölt statisztikákat a szerdán megjelent közleményében, előzetesen annyit lehet tudni, hogy a kormány augusztus 10-én mintegy 170 milliárd forintot fizetett ki a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) a 2008-ban felvett hitelcsomag törlesztéseként. Összesen a harmadik negyedévben mintegy 950 millió eurót kell visszafizetnünk a szervezetnek, így vélhetően most nem egyösszegben történt az utalás.
A törlesztés mellett a központi költségvetés 122 milliárd forintos júliusi hiányának fedezése vihetett még el pénzt a tartalékokból, de akkor még mindig csak 300 milliárdnyi tranzakciónál tartunk. A fennmaradó mintegy 120 milliárd forint vélhetően a lejáró forintadósság finanszírozását szolgálta, vagy egyéb célokra használta fel a kormány.
Mire lehet elég 1600 milliárd forint?
A kormányzati betétekkel kapcsolatban időről időre felvetődik a kérdés, mire lehet elég ekkora összeg a kabinet kezében. Fontos kérdés, hogy a betétekkel elkerülhető-e az IMF-megállapodás megkötése, illetve meddig finanszírozhatók a lejáró devizaadósságok. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) honlapján található lejárati szerkezet alapján ha csak a devizaadósságot vesszük alapul, akkor 1647 milliárd forintból 2013 harmadik negyedévéig nem lenne problémánk a finanszírozással. Persze ha a forintkötvények ugyanolyan jól fogynak majd, mint idén, akkor azzal növelni lehet még a betétállományunkat.
A jegybanknál elhelyezett betétet nem csak a devizaadósság finanszírozására használhatja fel a kormány, tavaly például ebből vette meg a Mol-részvényeket az orosz Surgutneftegaztól nagyjából 1,8 milliárd euróért. Most egyre többet pletykálnak az E.On gázüzletágának esetleges megvételéről, ezt is fedezhetné a tartalékaiból hazánk. A sajtóhírek szerint a kabinet mintegy 800 millió eurót (225 milliárd forint) szánna az ügyletre, a német tulajdonos azonban ennek a másfélszeresét, 1,2 milliárd eurót szeretne kapni a cégért. A tartalékokat még ez a mintegy 340 milliárd forintos összeg sem rengetné meg jelentősen, hiszen utána is maradna 1300 milliárd forintnyi jegybanki betét.
A fentiek alapján igaza lehet azoknak az elemzőknek, akik azt mondják, hogy nem véletlenül nem sieti el a kormány az IMF-megállapodást. A kedvező piaci hangulat egyelőre kitart a várakozások miatt, a tartalékokból pedig akár 2013 végéig, vagy ideális esetben 2014 közepéig is biztosított a lejáró devizaadósságunk finanszírozása.
Beke Károly
mfor.hu
