"A tőzsde nem áll oda a kormányok mellé, de ha a kormány közeledik a tőkepiachoz, akkor azt támogatjuk" - mondta el Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnöke a konferencia megnyitásaként. Szerinte az Új Tulajdonosi Program (ÚTP) lehetőséget teremthet arra, hogy visszahozza Magyarországon a kilencvenes évek részvénylázát, a tőzsde pedig mindent meg fog tenni azért, hogy az állami részvények jegyzése sikersztori legyen jövőre.
Az autópályakezelővel és az ingatlanokkal kezdődhet
"Első körben valószínűleg az Állami Autópályakezelő (ÁAK) és az állami ingatlanholding részvényei lesznek jegyezhetők, mivel ezeknél a cégeknél nincs szükség törvénymódosításra a bevezetéshez" - mondta el Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) vezérigazgatója.
Az állami ingatlanok jegyzésével kapcsolatban hozzátette: mintegy ötven milliárd forintos ingatlanportfóliót szeretnének kialakítani, ezeket holdingba vagy egy ingatlanalapba gyűjtik össze, melynek részvényei mehetnek majd a tőzsdére. Az ingatlanokat úgy akarják kiválasztani, hogy hatvan százalékuk azonnal hasznosítható, bérbe adható, negyven százalékuk pedig fejleszthető legyen, így biztosítva lenne a fejlődési lehetőség is a holding előtt. A kormány jelenlegi tervei szerint a létrejövő ingatlanportfólió akár száz százalékban is magánkézbe kerülhet. A körbe természetesen csak olyan ingatlanok kerülhetnek be, melyek tehermentesek és tisztázottak a tulajdoni viszonyaik.
Tátrai Miklós hozzátette: a kedvezményes lakossági értékesítés mellett szükség lesz intézményi befektetők bevonására is, különben nem lesz likviditása a papíroknak. Előzetes számítások szerint mintegy tízmilliárd forintot szánnának magyar intézményi befektetőknek, nemzetközi befektetők pedig 25 milliárd forintnyi tulajdont vehetnének a most még állami cégekben.
Az ÁAK esetén szükséges az üzleti modell átalakítása a tőzsdére lépés előtt, emellett hosszú távú szerződéseket kell kötni az állammal az autópályakezelésre. Az MNV-nél már létrejött egy munkacsoport, mely az ÁAK-részvények tőzsdei bevezetését készíti elő, így a tervek szerint a jövő év elején megjelenhetnek a BÉT-en a papírok.
A többi cég később jöhet
Korábban szóba került még a Szerencsejáték Zrt, a Magyar Villamosművek (MVM), a Magyar Posta és a regionális vízművek tőzsdére vitele is. "A Szerencsejáték Zrt. esetében át kell alakítani az üzletpolitikát, jelenleg ugyanis nem eredmény, hanem adóágon teljesít a cég. Mindez azt jelenti, hogy éves eredménye egymilliárd forint körül van, ami nem túl vonzó a befektetők számára, ugyanakkor 40-50 milliárd forint nyereményadót fizet az államkasszába. Természetesen a kormány sem szívesen mond le az adóbevételekről, ezért egy ideális középutat kell találni" - mondta el Tátrai Miklós. Emellett szükséges, hogy hosszú időre - 15-20 évre - stabilizálják a feltételrendszert, hogy az kiszámítható legyen.
Az MVM esetében meg kell várni a brüsszeli döntést a hosszú távú szerződésekről, utána dőlhet el, hogy szét kell-e választani a holdingot - mondta a vagyonkezelő vezérigazgatója. A posta privatizációja nem várható a következő két évben, mivel ott jóval bonyolultabb a helyzet. A regionális vízművek kis méretük miatt nem alkalmasak a tőzsdei bevezetésre, ezért először össze kell vonni őket nagyobb cégekbe.
Tátrai Miklós beszélt a lakossági kedvezményekről is: az ÚTP-ben a kormány másfél éves visszavásárlási garanciát ad a részvényekre, emellett a tervek szerint nem kellenee árfolyamnyereség-adót fizetni. A részvényeket elvileg három évig nem lehetne eladni, de ösztönöznék a lakosságot, hogy tovább is tartsa meg a papírokat. A harmadik év végén például minden tíz részvény után egyet bónuszba adnának.
Elég lesz tíz százalékot befizetni induláskor
A részvényeket a jegyzési érték tíz százalékának befizetésével vehetnék meg az állampolgárok, a maradék kilencven százalékot pedig három éven belül kellene kamatmentesen törleszteni. A vállalatok különböző hányada maradna meg állami tulajdonban, a kormány tervei szerint 25-75 százalék között lenne ez a hányad.
„Az ÚTP-vel nem csak az a kormány célja, hogy a lakosság kedvezményesen részvényhez jusson, hanem hogy felkeltsük az emberek érdeklődését a tőzsde, a tőkepiacok iránt. Ezért a programtól függetlenül egy tájékoztató kampány is indul” – emelte ki Tátrai Miklós.
Egyébként úgy tűnik, hogy a 2009-es év mozgalmas lesz a tőzsdei bevezetések terén, ugyanis a konferencián elhangzott, hogy jó eséllyel bevezetik a BÉT-re a Masterplast részvényeit is. A nemzetközi cég építőipari alapanyagokkal foglalkozik, a tőzsdei bevezetés jelenleg előkészítés alatt áll.
Szalay-Berzeviczy Attila szerint azért profitálhat a tőzsde az újonnan megjelenő részvényekből, mert azok megélénkíthetik a forgalmat. "Az utóbbi hónapokban sajnos visszaesett a forgalom, de ebben legkevésbé a BÉT a hibás. A kedvezőtlen makrokörnyezet és a túladóztatott vállalati szektor miatt Magyarország jelenleg nem túl vonzó tőkepiaci környezet" – tette hozzá a tőzsde elnöke.
Beke Károly
