15 százalékkal kevesebb utas
Nyolc év alatt több mint 15 százalékkal csökkent a MÁV utasszáma: míg 2002-ben még 162 millió utazást bonyolított a vasúttársaság, a 2010-es becslés már csak 137 millió volt. Ezzel összhangban csökkent a fizető utasok száma 125 ezerről 104 ezerre. Vagyis a jelentésből végre arra is választ kaphattunk, hogy az utasok mekkora része fizet a vasút szolgáltatásaiért, 2002 és 2010 között ez az arány 76-78 százalék között volt évről évre. Vagyis nagyjából minden negyedik utas ingyen vette igénybe a MÁV szolgáltatásait, ebbe főleg a nyugdíjasok és a vasúti dolgozók, valamint az ő hozzátartozóik sorolhatók.
A statisztika szerint az utasszámnál nagyobb arányban csökkent az utaskilométer, mely a 2002-es 10,4 milliárdról 2010-re a becslések szerint 7,55 milliárdra esett vissza. Mindez azt támasztja alá, hogy a vizsgált nyolc évben egy-egy útra egyre kevesebb kilométer jutott, vagyis rövidebb utazásokra vették igénybe a MÁV-ot.
A bizottság jelentéséből az is kiderül, hogy nyolc év alatt három és félszeresére emelkedett a késett vonatok száma: míg 2002-ben 37 387 vonat esetében bosszankodhattak az utasok, 2010-ben ez a szám 123 845 volt. Ezzel összhangban a menetrendszerűen közlekedő vonatok aránya 96,4 százalékról 87,8 százalékra esett vissza. A menetidő összességében nem csökkent érezhetően, sőt több helyen nőtt is - állapította meg a vizsgálóbizottság.
Irreális gazdálkodás vezetett a csődközeli helyzethez
A parlamenti bizottság 2002-2010 között a MÁV gazdálkodását is számba vette, melyből érdekes adatok derültek ki. Egy piaci körülmények között működő cég például már rég csődbe ment volna, ha ilyen számokat produkálna: az árbevétel nagyrészt a MÁV Cargo eladása miatt 38 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban, ugyanakkor az anyagjellegű ráfordítások 24,5, a személyjellegűek pedig 30 százalékkal emelkedtek.
Számszerűsítve tehát a Cargo eladása után 2006-ról 2007-re 80 milliárddal kevesebb árbevételből kellett volna több ráfordítást kigazdálkodni. Ezek után csak újabb csapás volt, hogy 2008-ról 2009-re újabb 55 milliárddal csökkent az árbevétel, bár ez már nagyrészt a kiadásokban is megjelent. A fenti számok miatt a vizsgált nyolc évben folyamatosan üzemi veszteséget termelt a MÁV, melynek a legrosszabb éve 2005-ben volt, amikor 80 milliárdos volt a mínusz. A mérleg szerinti eredmény már vegyesebb képet mutat, a Cargo befolyó vételára miatt 2008-ben ezen a soron nyereséget tudott felmutatni az állami vasúttársaság.
A folyamatos veszteség fedezésére a MÁV-nak hiteleket kellett felvennie, a társaság hosszú lejáratú kötelezettségei a 2002-es 12 milliárd forintról 239 milliárdra emelkedtek, nyolc év alatt csak kamatokra több mint 70 milliárd forintot költött a vállalat - állapította meg a vizsgálóbizottság.
A romló gazdálkodásban többek között szerepe volt az állam által ki nem fizetett közszolgáltatásoknak, az infrastrukturális fejlesztések több évtizedes elmaradásának, a változó utazási igényekhez való nem kellő alkalmazkodásnak. Emellett a parlamenti bizottság szerint a MÁV Cargo eladása stratégiai hiba volt. A bizottság szerint a vasút visszaeséséhez hozzájárult a Volán-társaságok fejlesztése, illetve a jelentős ár- és kedvezményváltozások is.
Az állam nélkül már rég csődben lennének
A MÁV folyamatos veszteségei miatt az államnak egyre nagyobb összeggel kellett beszállnia a vasúttársaság finanszírozásába. 2002-ben még mindössze 83,1 milliárd forint támogatást nyújtott a költségvetés a cégcsoport működéséhez, ez az összeg 2010-re 199 milliárdra emelkedett. Emellett a MÁV 2002-ben gyakorlatilag nulláról indult, hiszen 121,1 milliárd forintnyi adósságát szanálták.
Nyolc év alatt a működési támogatások mellett összesen 137 milliárd forinttal járult hozzá az állam a MÁV beruházásaihoz. Azonban még ezek sem bizonyultak elegendőnek, így 2002 és 2010 között összesen 140 milliárd forintnyi tőkeemelést is kapott a cégcsoport, amiből a legnagyobb tétel a 2007-es 111,6 milliárdos tőkepótlás volt. Mindet összevéve (működési támogatás, beruházási támogatás, tőkepótlás és szanálás) nyolc év alatt mintegy 1500 milliárd forintjába került az államnak a MÁV fenntartása, miközben a cégcsoport tagjai 550 millió forintot fizettek be a költségvetésbe a vizsgált időszakban.
"Tulajdonosi szerepvállalás nélkül a MÁV Zrt . csak nehezen jut külső forráshoz, az alábbi tényezők következtében : a pénzpiaci helyzet miatt a bankok forrásnyújtási lehetőségei beszűkültek, korlátozottan és magas elvárásokkal helyezik ki meglévő forrásaikat; a MÁV gazdasági mutatói a normál hitelképességi vizsgálatokon nem megfelelőek" - állapítja meg a bizottság jelentése.
Beke Károly
mfor.hu
