5p

A korában vártnál sokkal hamarabb sikerült a magánnyugdíjpénztáraknak visszaszerezniük a 2008-as rekordgyenge évben elveszített vagyont, tavaly ugyanis közel 40 százalékkal nőtt a pénztárak vagyona – hangzott el egy csütörtöki sajtótájékoztatón. A szakemberek szerint az utóbbi két év bebizonyította a tőkepiacok kiszámíthatatlanságát azok számára is, akik eddig kételkedtek ebben. Mfor.hu-tudósítás.

Egy éve a negatív nyugdíjpénztári hozamoktól volt hangos a magyar sajtó, voltak olyan pénztárak, melyek 30 százalékos negatív hozamot értek el 2008-ban. A tavalyi év aztán már sokkal jobban sikerült, sok cégnek sikerült visszahoznia az elveszített vagyont, így már kétéves távlatban is pozitív hozamot tud felmutatni.

Harminc százalékos szórás

"Az látszik, hogy 2009-ben is komoly szórások voltak az egyes pénztárak és az egyes portfóliók között, megmutatkozott az, melyik pénztárnál hogy tudták kezelni a válságot" - emelte ki Nagy Csaba, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke a csütörtöki sajtótájékoztatón. A szakember hozzátette: a pénztárak lassan elérik azt a szintet, hogy a vagyonnövekedés már elsősorban nem az új befizetéseknek, hanem a hozamoknak lesz köszönhető.

2009-ben a választható portfóliós rendszerben a klasszikus portfóliók átlaghozama 12,11 százalék volt, a hozamok 18,46 és 8,48 százalék között szóródtak. A kiegyensúlyozott portfóliók esetében az átlag 17,75 százalék volt, míg a növekedési portfóliók átlagosan 25,95 százalékos hozamot értek el tavaly. A legmagasabb hozam 34,18 százalék volt a szövetséghez tartozó pénztárak között a negatív rekord pedig 5,08 százalékos növekedés volt.

Nagy Csaba szerint ezekben a számokban közrejátszott az a lépés is, hogy a korábbi tervekkel ellentétben tavaly nem került bevezetésre a kockázatos eszközök limitálása a pénztáraknál Emellett az állampapírpiaci hozamokon tudtak nagyot szakítani a magánnyugdíjpénztárak, főleg az év első felében, a magas kamatkörnyezetben voltak vonzók az állampapírok.

A 2000-2009 között elért tízéves átlaghozam a klasszikus portfóliók esetében 7,22 százalékos volt átlagosan, a kiegyensúlyozott portfólióknál 6,64 százalék volt az átlagos növekedés, míg a növekedési portfóliók 5,77 százalékot értek el 5,9 százalékos tízéves átlagos infláció mellett. Összességében a Stabilitás Pénztárszövetség tagjai által kezelt vagyon majdnem 40 százalékkal nőtt 2009-ben, 1783,5 milliárd forintról 2395,7 milliárd forintra emelkedett a vagyon.

"A jövőben fontos lenne egy olyan rendszert bevezetni, mely az átlagemberek számára is könnyen átláthatóvá teszi a hozamnövekedéssel kapcsolatos számokat. Emellett szélesíteni lehetne a termékpalettát: be lehetne vezetni egy teljesen kockázatmentes portfóliót kizárólag pénzpiaci eszközökkel a közvetlenül nyugdíj előtt állóknak, illetve egy agresszívebb, akár 80 százalékos részvénykitettségű lehetőséget a fiataloknak" - vázolta fel Nagy Csaba.

Az idei évben megint nehéz lehet

"Úgy tűnik, hogy a válság hatásai és következményei az első negyedév végén érték el a mélypontot, a második negyedévtől a likviditásnövelő intézkedések folyamatosan éreztették hatásukat" - vázolta fel a 2009-es piaci folyamatokat a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke.

"2010 első negyedévében elbizonytalanodás látszik a piacokon, ez a pénztári szektor számára is kihívást fog jelenteni a további növekedés szempontjából" - tette hozzá Nagy Csaba. "Az utóbbi két év mindenki számára bebizonyította a tőkepiacok kiszámíthatatlan bolyongását" - véli Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója. Emiatt szerinte nem is az a lényeg, hogy egy adott pénztár milyen hozamot ért el tavaly, hanem a vagyonkezelők hosszú távú stratégiáján kell szem előtt tartani.

"Örüljünk a tavalyi évnek, de ennek nincs jelentősége. A hozamokat továbbra is a hosszú távú stratégia alapján kell maghatározni" - figyelmeztetett Hamecz. Szerinte valamelyik stratégia a rossz években teljesít jól, mások pedig a jó években szakítsanak nagyot, ezt támasztják alá a 2008-as és 2009-es legjobb hozamot elérő pénztárak, melyekben nem nagyon van átfedés.

"A várakozásokkal kapcsolatban a legnagyobb kérdés az infláció, de ennek talán idén még nem lesz szerepe. Mi úgy látjuk, hogy jelenleg túl sok a pesszimista, meglepetésre számítunk: szerintünk az év végig nem lesz jelentős változás a tőkepiacokon" - mondta a sajtótájékoztatón Bilibók Botond, a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója.

Vissza az állami rendszerbe: sok vagy kevés?

A Stabilitás Pénztárszövetség tagjaitól eddig 57 ezren kérték visszalépésüket az állami nyugdíjrendszerbe, de ezek még nem végleges adatok - mondta el Juhász Istvánné, a szövetség főtitkára.

Ezt a számot több szempontból érdemes vizsgálni: abból a szempontból kevésnek mondható, hogy lehet, hogy több embernek lett volna érdemes újra az állami nyugdíjat választani, de nem fontolták meg elég alaposan a döntést.

Juhász Istvánné hozzátette: az 57 év felettieknek mindenképp azt javasolták, hogy lépjenek vissza, ez alatt a kor alatt érdemes volt elgondolkodni. "Sokakat befolyásolhatott a nyugdíjkorhatár emelése, illetve az, volt-e megtakarításuk a pénztárban" - tette hozzá a főtitkár.

Az 57 ezer visszalépő után eddig a pénztárak 55,6 milliárd forintot utaltak vissza az államkasszába, azaz az átlagos összeg fejenként majdnem egymillió forint volt. Juhász Istvánné szerint fontos volt, hogy a pénztárak nem azt nézték, mennyit veszítenek a visszalépésekkel, hanem igyekeztek mindenkinek a legjobb megoldást javasolni.

BK

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!