Egy éve a negatív nyugdíjpénztári hozamoktól volt hangos a magyar sajtó, voltak olyan pénztárak, melyek 30 százalékos negatív hozamot értek el 2008-ban. A tavalyi év aztán már sokkal jobban sikerült, sok cégnek sikerült visszahoznia az elveszített vagyont, így már kétéves távlatban is pozitív hozamot tud felmutatni.
Harminc százalékos szórás
"Az látszik, hogy 2009-ben is komoly szórások voltak az egyes pénztárak és az egyes portfóliók között, megmutatkozott az, melyik pénztárnál hogy tudták kezelni a válságot" - emelte ki Nagy Csaba, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke a csütörtöki sajtótájékoztatón. A szakember hozzátette: a pénztárak lassan elérik azt a szintet, hogy a vagyonnövekedés már elsősorban nem az új befizetéseknek, hanem a hozamoknak lesz köszönhető.
2009-ben a választható portfóliós rendszerben a klasszikus portfóliók átlaghozama 12,11 százalék volt, a hozamok 18,46 és 8,48 százalék között szóródtak. A kiegyensúlyozott portfóliók esetében az átlag 17,75 százalék volt, míg a növekedési portfóliók átlagosan 25,95 százalékos hozamot értek el tavaly. A legmagasabb hozam 34,18 százalék volt a szövetséghez tartozó pénztárak között a negatív rekord pedig 5,08 százalékos növekedés volt.
Nagy Csaba szerint ezekben a számokban közrejátszott az a lépés is, hogy a korábbi tervekkel ellentétben tavaly nem került bevezetésre a kockázatos eszközök limitálása a pénztáraknál Emellett az állampapírpiaci hozamokon tudtak nagyot szakítani a magánnyugdíjpénztárak, főleg az év első felében, a magas kamatkörnyezetben voltak vonzók az állampapírok.
A 2000-2009 között elért tízéves átlaghozam a klasszikus portfóliók esetében 7,22 százalékos volt átlagosan, a kiegyensúlyozott portfólióknál 6,64 százalék volt az átlagos növekedés, míg a növekedési portfóliók 5,77 százalékot értek el 5,9 százalékos tízéves átlagos infláció mellett. Összességében a Stabilitás Pénztárszövetség tagjai által kezelt vagyon majdnem 40 százalékkal nőtt 2009-ben, 1783,5 milliárd forintról 2395,7 milliárd forintra emelkedett a vagyon.
"A jövőben fontos lenne egy olyan rendszert bevezetni, mely az átlagemberek számára is könnyen átláthatóvá teszi a hozamnövekedéssel kapcsolatos számokat. Emellett szélesíteni lehetne a termékpalettát: be lehetne vezetni egy teljesen kockázatmentes portfóliót kizárólag pénzpiaci eszközökkel a közvetlenül nyugdíj előtt állóknak, illetve egy agresszívebb, akár 80 százalékos részvénykitettségű lehetőséget a fiataloknak" - vázolta fel Nagy Csaba.
Az idei évben megint nehéz lehet"Úgy tűnik, hogy a válság hatásai és következményei az első negyedév végén érték el a mélypontot, a második negyedévtől a likviditásnövelő intézkedések folyamatosan éreztették hatásukat" - vázolta fel a 2009-es piaci folyamatokat a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke.
"2010 első negyedévében elbizonytalanodás látszik a piacokon, ez a pénztári szektor számára is kihívást fog jelenteni a további növekedés szempontjából" - tette hozzá Nagy Csaba. "Az utóbbi két év mindenki számára bebizonyította a tőkepiacok kiszámíthatatlan bolyongását" - véli Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója. Emiatt szerinte nem is az a lényeg, hogy egy adott pénztár milyen hozamot ért el tavaly, hanem a vagyonkezelők hosszú távú stratégiáján kell szem előtt tartani.
"Örüljünk a tavalyi évnek, de ennek nincs jelentősége. A hozamokat továbbra is a hosszú távú stratégia alapján kell maghatározni" - figyelmeztetett Hamecz. Szerinte valamelyik stratégia a rossz években teljesít jól, mások pedig a jó években szakítsanak nagyot, ezt támasztják alá a 2008-as és 2009-es legjobb hozamot elérő pénztárak, melyekben nem nagyon van átfedés.
"A várakozásokkal kapcsolatban a legnagyobb kérdés az infláció, de ennek talán idén még nem lesz szerepe. Mi úgy látjuk, hogy jelenleg túl sok a pesszimista, meglepetésre számítunk: szerintünk az év végig nem lesz jelentős változás a tőkepiacokon" - mondta a sajtótájékoztatón Bilibók Botond, a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója.
Vissza az állami rendszerbe: sok vagy kevés?A Stabilitás Pénztárszövetség tagjaitól eddig 57 ezren kérték visszalépésüket az állami nyugdíjrendszerbe, de ezek még nem végleges adatok - mondta el Juhász Istvánné, a szövetség főtitkára.
Ezt a számot több szempontból érdemes vizsgálni: abból a szempontból kevésnek mondható, hogy lehet, hogy több embernek lett volna érdemes újra az állami nyugdíjat választani, de nem fontolták meg elég alaposan a döntést.
Juhász Istvánné hozzátette: az 57 év felettieknek mindenképp azt javasolták, hogy lépjenek vissza, ez alatt a kor alatt érdemes volt elgondolkodni. "Sokakat befolyásolhatott a nyugdíjkorhatár emelése, illetve az, volt-e megtakarításuk a pénztárban" - tette hozzá a főtitkár.
Az 57 ezer visszalépő után eddig a pénztárak 55,6 milliárd forintot utaltak vissza az államkasszába, azaz az átlagos összeg fejenként majdnem egymillió forint volt. Juhász Istvánné szerint fontos volt, hogy a pénztárak nem azt nézték, mennyit veszítenek a visszalépésekkel, hanem igyekeztek mindenkinek a legjobb megoldást javasolni.
BK
Menedzsment Fórum
