Hétfőn délelőtt publikálta a Magyarországot elemző gazdasági kiadványát az OECD, melyben a novemberi előrejelzéshez képest szinte semmit nem változtatott a prognozisán, már, ami a makrogazdasági mutatókat illeti. Ez azt jelenti, hogy az idei év vonatkozásában továbbra is 2 százalékos GDP-növekedésre számítanak 2,1 százalékos infláció és 2,9 százalékos költségvetési hiány mellett. A munkanélküliség 10,1 százalékra mérséklődhet 2014-ben.
Túlságosan is emeljük a minimálbért
A jelentés egyik talán legérdekesebb része a magyar munkaerőpiacról szól. Az OECD szerint ugyanis a foglalkoztatást a nem megfelelő munkaerőpiaci képzettség és az alacsony mobilitás akadályozza. Az alacsony képzettségűek alacsony foglalkoztatásáért pedig a még mindig magas munkaerőköltségekkel indokolja, bár elismerik, jelentősebb kedvezményeket vezetett be a kormány. Ami a közmunkát illeti megjegyzik annak foglalkoztatásnövelő hatását, ám véleményesnek ítélik meg a munkanélküliek munkaerőpiacra történő tartós visszavezetését.
A helyzet javulása és a foglalkoztatás ösztönzése érdekében az adóéket tovább kellene csökkenteni az alacsony jövedelműeknél. Éppen ezért felvetik annak lehetőségét is, miszerint a minimálbért nem kellene annál nagyobb mértékben emelni, mint amennyit az infláció, netán a termelékenység növekedése indokol (jelentésükben felidézik: 2012-ben 19 százalékka, 2013-ban 5, idén pedig 3,6 százalékkal emelkedett a minimálbér). Sőt, megfontolandónak tartják annak egy időre történő "befagyasztását" is. Vagy legalább is, az emelés szempontjából meghatározni egy, az inflációból és termelékenység alakulásából származtatott "benchmarkot".
Növelni kellene ugyanakkor a munkanélküli segély időtartamát, a közmunkások munkaerőpiacra történő visszavezetését pedig jobb képzésekkel kellene javítani, de sokat segíthetne a munkaügyi hivatalok, önkormányzatok, civil szervezetek és cégek közötti együttműködés is a kérdésben. Az OECD szerint a képzési rendszer eredményein is javítani kellene, az egyenlőtlenségeket pedig csökkenteni lenne szükséges.
Óvatosan a kamatcsökkentésekkel
Amellett, hogy a monetáris politika terén elismerik a Magyar Nemzeti Bank növekedésösztönzésre irányuló lépéseit, óvatosságra intik a jegybankárokat a további kamatcsökkentéseket illetően - ez ugyanis könnyen az infláció újbóli emelkedését eredményezheti. Az ugyanakkor "jó pontként" tűnik fel a jelentésben, hogy az alacsony alapkamat a hitelek árazásában is megjelenik. Bár a hitelezés visszafogása még mindig jellemző, melyet a bankok alacsony profitabilitása és a nemteljesítő hitelek magas aránya eredményez.
A monetáris politikát érintően megfogalmazott javaslataik szerint a Növekedési Hitelprogram további kiterjesztése előtt ki kell értékeni annak a hitelezésre, befektetésekre gyakorolt hatását. Megfontolandó ugyanakkor a refinanszírozási ráta alapkamathoz történő kapcsolása, ugyanakkor a bankok számára megengedett kamatmarzsot is felül kellene vizsgálni az OECD szerint.
Jelentésükben kitérnek a változatlanul magas banki adóterhelésre, melynél mindenképpen annak mértékének csökkentését látják szükségszerűnek - ezzel javulathatna a bankszektor profitabilitása és működési környezete is.
Ki kellene vezetni a különadókat
Az OECD a jelentésében kitér az elmúlt években bevezetett különadókra, melyekkel elértük, hogy a GDP 3 százaléka alá kerüljön a hiány, ám ezzel az adórendszer kiszámíthatóságát ástuk alá. Éppen ezért is javasolja a szervezet a különadók fokozatos kivezetését. Ehelyett növekedésbarát, tőke- és üzleti környezetbarátabb eszközökre kellene támaszkodni, és példaként a helyi ingatlanadót, az energiafelhasználás adóztatását vagy a családi juttatások reformját ajánlja.
Gyengült a verseny
Ami az üzleti környeztet illeti, az OECD szerint több szempontból is gyengült a verseny. A belépés korlátozása limitálja a versenyt a kiskereskedelemben, szolgáltatásoknál, telekommunikáció szektorban, ami mint a termelékenység növekedését gátolja a feldolgozóiparban. Az államilag kikényszerített rezsicsökkentés pedig a vesenyképesség mellett az üzleti környezetet is rombolja.
A helyzet javulása érdekében csökkenteni kell a kiskereskedelembe történő belépés korlátait, az áram- és gáz üzletágakban pedig a piaci alapú árazás felé kell elmozdulni az állami árszabályozás helyett.
mfor.hu
