Magyarországon idén valamivel egy százalék alatti GDP-növekedésre számítunk, ennek bázisa azonban a megszorítások miatt lényegesen jobb, mint néhány évvel ezelőtt - mondta Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a Joint Venture Szövetség által szervezett szerdai konferencián.
Túl pesszimisták a tőkepiacok?
A szakember szerint pozitív jel, hogy a pénzügyi egyensúlyunk helyreállt, a magyar külkereskedelem rendre többletet tud felmutatni. "Szerintem a tőkepiacok jelenleg negatívabban ítélik meg Magyarországot, mint azt a funadamentumok indokolnák" - mondta az OTP menedzsere.
Hozzátette: ma már a legtöbb külföldi befektető nem veszi egy kalap alá a teljes közép-kelet-európai régiót, hiszen például Lengyelország megítélése jóval pozitívabb, mint a többi országé. Szerinte lehet, hazánk annak köszönheti a negatív megkülönböztetést, hogy túl közel van Romániához, melynek gazdasága sokaknak csalódást okozott az utóbbi időszakban.
A szakember előadásában kiemelte: az utóbbi években szinte özönlöttek a befektetők délkeleti szomszédunkhoz, majd az ingatlanárak meredek zuhanása miatt megroppant a gazdaság. Ennek köszönhetően a költségvetési hiány elszállt 8 százalékra, a már bejelentett drasztikus intézkedésekkel ezt talán le tudják szorítani 5-6 százalékra. Ezzel szemben hazánk az elmúlt években európai rekorder volt hiánycsökkentésben, és „meglátásunk szerint az államadósság is csökkenő pályára állhat” - tette hozzá Wolf.
Az OTP vezérigazgató-helyettese szerint az elmúlt évek pozitív hozadéka, hogy a régió minden országában javult a költségvetés egyenlege, ez pedig egy erőteljesebb növekedés bázisát képezheti a következő években. "A térség országai várhatóan továbbra is a felzárkózás útján járnak majd, de a korábban vártnál lassabban érhetjük utol Nyugat-Európát" - véli.
Most Románia a fekete bárány
Az OTP számára fontos piacokkal kapcsolatban Wolf László elmondta: az elmúlt évek gazdasági visszaesése után úgy tűnik, hogy a recessziós sokk már véget ért, 2011-től pedig Románia kivételével mindenhol erőteljes növekedésre számítanak.
Korábban Ukrajna volt a "fekete bárány" az OTP számára, Wolf László szerint azonban az országban nem volt akkora a hitelállomány, hogy az komoly gondot okozhatott volna a banknak. A következő időszakban pedig részben az orosz tőkebeáramlásnak köszönhetően újra növekedési pályára állhat az ukrán gazdaság, ez pedig egy-két éven belül a banki hitelportfóliókban is meg fog jelenni - tette hozzá.
Az OTP portfólióján belül idén és jövőre elsősorban az orosz piacon tapasztalható a hitelállomány növekedése, ezen belül főleg a fogyasztási hitelek állománya nő dinamikusan. Wolf László szerint ez arra utal, hogy kezd visszatérni az emberek bizalma a gazdaság iránt, ennek köszönhető a fogyasztás növekedése.
Szlovákiával kapcsolatban a bank szakembere hozzátette: a korábbi jelentős visszaesés után ismét a korábbi meredek növekedési pályára állhat a gazdaság.
Mozgalmas hónapok jöhetnek a tőzsdén
"Mozgalmas negyedik negyedévre számíthatunk a tőzsdén, hiszen várhatóan megtörténik a CIG Pannónia Biztosító és az Őrmester tőzsdei bevezetése, emellett pedig további kérelmek vannak az asztalunkon. Az RFV pedig nyilvános kötvénykibocsátásra készül, mely szintén a BÉT-en valósulhat meg" - mondta előadásában Mohai György, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatója.
A szakember szerint az elmúlt években a hazai és a nemzetközi piacokon is jelentős változások mentek végbe, növekedett például az alternatív kerekedési lehetőségek elterjedtsége. Londonban az egyik blue chip, a Vodafone kereskedésének 30 százaléka már ilyen alternatív piacokon folyik - hozta fel példaként.
"A magyar piac a válság kezdetén háttérbe szorult a nemzetközi befektetőknél, azonban helyüket átvették a hazai magánbefektetők. Ők a tőzsdei mélypontok környékén vásároltak, majd a folyamatos emelkedésben jelentősen megerősödtek, komoly profitot értek el. Számukra azonban nem egyszeri alkalom volt a tőzsde, azóta is jelen vannak a piacon" - magyarázta a BÉT vezérigazgatója.
Szavainak alátámasztására Mohai György számadatokat hozott fel: a válság előtt a magyar részvénypiacon 70 százalék körül volt a külföldi befektetők aránya, 20-25 százalék volt hazai intézményi befektető és csak 5 százalékot tettek ki a magyar magánbefektetők. Ezek az arányok mára jelentősen változtak, a három csoport nagyjából egyenlő mértékben veszi ki részét a tőzsdei forgalomból.
Beke Károly
mfor.hu
