Csütörtök reggel közölte a KSH a februári inflációs adatokat, melyek a vártnál kicsivel kedvezőbben alakultak. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a januári megugrás csak átmeneti volt az év eleji áremelések miatt, a korábban vártnál nagyobb mértékben csökkent a pénzromlás üteme februárra.
Csak átmeneti volt a megugrás
Januárban még az okozott meglepetést, hogy a vártnál nagyobb mértékben emelkedett az infláció: a decemberi 5,6-ról 6,4 százalékra. A legnagyobb mértékben az "állami szabályozás" alá tartozó áruk és szolgáltatások árai ugrottak meg az év elején, azaz a központi ár- és adóemelések dobták meg az inflációt.
A szakemberek előzetesen arra számítottak, hogy februárban 6,1 százalékra csökken majd a pénzromlás üteme, ehhez képest a csütörtökön megjelent adatok pozitív meglepetést okoztak, hiszen 5,7 százalék volt az infláció. Ez jól mutatja, hogy az év elején tapasztalt áremelés csak átmeneti volt, nem kell tartósan elszálló inflációra számítani.
Februárban az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 0,3 százalék volt, 2009. februárhoz viszonyítva az árak 5,7 százalékkal növekedtek. Az első két hónapban átlagosan 6,1 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.
A kormány és az MNB a közelmúltban módosította inflációs várakozásait: az idei évre a korábbi 3,9 százalék helyett már 4,4 százalékos pénzromlással kalkulálnak, jövőre pedig 2,3 százalék lehet az infláció szemben az eddig várt 1,9 százalékkal. "Az emelkedés túlnyomó részt maginfláción kívüli tételekhez kötődik, a számunkra releváns másfél-két éves időtávon továbbra is a 3 százalékos cél alatt maradhat az infláció" - emelte ki a februári kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón Simor András, a jegybank elnöke.
Olcsóbb lett a távfűtés
Az idei év elején módosult a KSH által figyelembe vett fogyasztói kosár. Az azonban nem változott tavalyhoz képest, hogy a nyugdíjasok kosarában továbbra is az átlagnál nagyobb súllyal szerepelnek az élelmiszerek és a háztartási energia. Februárban elsősorban a távfűtés árcsökkenésének volt köszönhető a nyugdíjas infláció mérséklődése, bár ez csak arra volt elég, hogy kompenzálja a gázár emelkedését a háztartási energián belül.
Így a háztartási energia ára az átlagnak megfelelő mértékben emelkedett ezen belül a vezetékes gáz ára 2,2 százalékkal nőtt, mialatt a távfűtés ára 3,4 százalékkal csökkent. Januárhoz viszonyítva az élelmiszerek árai átlagos mértékben, 0,3 százalékkal növekedtek. Nőtt az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség, gyümölcs (5,7 százalék), valamint az étolaj (2,6 százalék) ára.
Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek árai az előző hónaphoz képest 0,4 százalékkal csökkentek. Árcsökkenés volt megfigyelhető a csokoládé, kakaó (2,6 százalék), a péksütemények (2,4 százalék), a baromfihús (1,6 százalék) és a sajt (1,5 százalék) esetében. A legnagyobb mértékben a szolgáltatások árai emelkedtek (1 százalék), ezen belül a szerencsejáték 9,2, a távolsági utazás 9,1, a helyi tömegközlekedés 3 százalékkal drágult.
2009. februárhoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 2,1 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen drágult a kávé 12,8, a tojás 9,7, a párizsi, kolbász 6,9, valamint a házon kívüli étkezés 6,6 százalékkal. Árcsökkenés következett be az étolaj (7,8 százalék), a liszt (7,4 százalék), a tej (6,1 százalék) és a cukor (5,7 százalék) esetében.
Az átlaghoz képest nagyobb mértékben, 11,1 százalékkal drágultak a szeszes italok, dohányáruk, melyek kisebb súllyal szerepelnek a nyugdíjas kosárban. Az egyéb cikkeken belül a járműüzemanyagok ára 22,3 százalékkal, a gyógyszer, gyógyáru 8,9 százalékkal drágult.
A nyugdíjas inflációra egyébként azért is érdemes odafigyelni, mert néhány párt tervei szerint a jövőben a nyugdíjemelésnél a nyugdíjas inflációt és a gazdasági növekedést vennék figyelembe egyenlő arányban.
Menedzsment Fórum
