Kiemelte, hogy a miniszterek által elfogadott közös következtetések és az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény megállapításai azonos irányba mutatnak: javítani kell a versenyképességet, meg kell fordítani az ipari termelésben dolgozók számának csökkenő trendjét, többet kell beruházni az oktatásba és a képzésbe, javítani kell a vállalkozások - azon belül a kis- és közepes vállalkozások - hitelhez jutási feltételein.
A sajtótájékoztatón Michael Noonan, az EU soros elnökségét ellátó Írország pénzügyminisztere beszámolt arról, hogy haladás mutatkozik az európai bankfelügyeleti rendszer kiépítése területén, de az erről szóló megbeszéléseket még nem lehet lezárni, nem tisztáztak minden részletkérdést. Az egységes bankfelügyeletet 2014. március 1-jére szeretnék működőképessé tenni.
Olli Rehn kitért arra, hogy a pénzügyi nehézségekkel küzdő Ciprusnak nyújtandó - a jövő hónapban kidolgozandó - pénzügyi mentőcsomag ügyében "tisztességes tehermegosztásra" törekednek. Az Európai Bizottság illetékes alelnöke egyfelől hangsúlyozta, hogy a ciprusi államadósság rendezése során nem kívánnak terheket róni a magánszektorra, miként az Görögország esetében történt, ám arra már nem válaszolt ugyanilyen egyértelműséggel, hogy kizárható-e bármilyen veszteség azok esetében, akik pénzt helyeztek el ciprusi bankokban.
A finn bizottsági alelnök elmondta: arra számít, hogy a G20 országcsoport moszkvai tanácskozásán meg fogják erősíteni a G7-ek részéről tett kötelezettségvállalást, miszerint a piaci erők mozgására bízzák az árfolyamok alakulását. A kérdés az unión belül francia kezdeményezésre vált vitatémává: Párizs szeretné megfékezni az euró túl magas árfolyamát, ami főként az unió déli térségében fekvő országok exportesélyeit rontja. Ezzel a törekvésükkel azonban a franciák a jelek szerint magukra maradtak, Németország legalábbis határozottan ellene van az árfolyam közhatalmi befolyásolásának - annak ellenére is, hogy Japán erőteljesen törekszik a jen árfolyamának csökkentésére, vagyis saját exportjának olcsóbbá tételére.
MTI
