Az elmúlt időszakban a magyar és a lengyel diplomácia számos gesztusértékű lépést tett, így például a magyar kormányfő a beiktatása után – a korábbi gyakorlattal ellentétben – ezúttal Varsóban vizitált először. Majd a közelmúltban Magyarországon rendezett V4-es találkozón is feltűnő volt, hogy Orbán Viktor és Donald Tusk lengyel miniszterelnök elsősorban "egymás társaságát kereste”.
A hivatalos közlemények nem szóltak arról, hogy az elmúlt egy hónapban többször találkozó kormányfők között felmerült-e a költségvetési hiány csökkentésének kérdése, illetve a maastrichti kritériumok teljesítési határidejének elhalasztása, ám az Orbán Viktor vezette magyar kormány most erős partnerre lelhet Lengyelországban a brüsszeli lobbizáshoz.
Az elemzők már azt is hitetlenkedve fogadták, hogy az elmúlt napokban a magyar kormányfő a sikertelen IMF-tárgyalásokat, és Angela Merkel figyelmeztetését követően is folyamatosan azt kommunikálta, lát lehetőséget arra, hogy a magyar költségvetési hiányt jövőre még ne kelljen 3 százalék alá szorítani. Ráadásul a magyar kormány eközben merven elzárkózott attól, hogy a hiánycsökkentés megvalósításának esetleges következményeiről szót ejtsen. "A jövő év végén már lesz egy, több mint 2 milliárd eurós törlesztési kötelezettségünk az Európai Bizottság felé. Ha emellett tartani kell a 3 százalék alatti hiányt, akkor a kormánynak komoly döntéseket kell hoznia a közeljövőben: vagy beáldozza politikai népszerűségét és megszorítások árán teljesíti a hiányt, vagy pedig szembe megy az Unióval, de az komoly forintgyengüléssel járhatna" – mondta ennek kapcsán az mfor.hu-nak Kovács Roland az Equilor elemzője.
A péntek délelőtt napvilágot látott hírügynökségi információk szerint Lengyelországban egy évet csúszhat annak a célnak az elérése, hogy az államháztartási deficitet az Európai Unió által megkövetelt 3 százalékra csökkentsék, ami más aspektusba helyezheti Magyaroszág helyzetét. A PAP lengyel hírügynökség által név nélkül idézett forrás szerint Lengyelország esetleg nem 2012-ben, hanem csak 2013-ben éri el a három százalékos GDP-arányos hiányt. Egyebek között ezt is tartalmazza a konvergencia program alternatív forgatókönyve - tette hozzá. A lengyel pénzügyminisztérium nem kívánt megjegyzést fűzni a kijelentéshez. A kormány pénteken dönt az új négyéves pénzügyi tervről. A jelenleg érvényes konvergencia program szerint az államháztartási hiány 5,9 százalék lesz jövőre és 2,9 százalék 2012-ben. Az idei deficitet 6,9 százalékra várja a kormány.
Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy a lengyel kormány kemény intézkedések bevezetésével is számol, így többek között 25 milliárd zloty értékben értékesíthetnek állami kézben lévő vállalatokat, eszközöket. Emellett az állami alkalmazottak bérét 2014-ig befagyaszthatják, és tervbe vették a forgalmi adó (áfa) emelését is, írta pénteken a Bloomberg hírügynökség.
Miközben eddig úgy tűnt, a görög válságot követően Brüsszel kemény intézkedést tesz a renitens államok ellen, és Magyarország komoly büntetéssel számolhat a hiánycél átlépése esetén, a most napvilágot látott lengyel kormány lépése sokat változtathat a helyzeten. Már csak azért is, mert a magyar és a lengyel „alkudozás” hasonló lépésre sarkallhat más államokat is, hiszen a közösség a 27 tagállamból 24 túlzottdeficiteljárás alatt van, vagyis 3 százalék feletti államháztartási hiányt produkált 2009-ben. Orbán Viktor az elmúlt napokban azzal érvelt, hogy egyenlő mércét kellene alkalmazni az államháztartási deficitek leszorításának ügyében. A héten az M1 Este című műsorában ennek kapcsán azt mondta, hogy az Európai Unió döntéshozói októberben állíthatnak fel egy minden tagállamra vonatkozó költségvetési pályát a hiány csökkentésének üteméről. Ettől a magyar kormány azt reméli, hogy az eredeti megállapodással ellentétben mégsem kell már 2011-ben 3 százalék alá csökkenteni a deficitet. Orbán Viktor látszólag logikus érvelése persze annyiban sántít, hogy Magyarország az uniós csatlakozása, vagyis 2004 óta egyetlen alkalommal sem teljesítette a 3 százalékos hiánycélt, és éppen ezért Brüsszelben nem szívesen engednének Budapestnek, tartva attól, ami a lengyel példa kapcsán kézzelfogható veszély lett, hogy precedenst teremthetünk, és mások sem kívánják majd tartani a hiánycélt.
Nagy kérdés, hogy a görögök kapcsán is a legkeményebben fellépő német kormánnyal mire jut a lengyel és a magyar, illetve esetleg a következő hetekben, hónapokban hasonló igénnyel előálló államok vezetése. Merkelék hathatós működésének következtében ugyanis folyamatosan napirenden van az a fenyegetés, hogy a túlzottdeficiteljárás alatt levő, és az uniós ajánlásokra fittyet hányó országokat keményen büntessék meg. Az Európa Tanácsban ennek kapcsán előbb büntetésként az uniós források befagyasztása, majd a napokban publikált, és a német illetve a francia pénzügyminiszterek által jegyzett dokumentumban már a szavazati jog felfüggesztését is pártolnák. Ez egy-egy kisebb tagországgal szemben vélhetőleg hathatós érv lehet, ám ha széles koalíció alakulna ki a Berlin-Párizs tengely ellenében, úgy az a politikai és a pénzvilágot is erősen felkavarhatja.
