Az 59 éves Junckert a 751 tagú EP-ben titkos szavazással 422 szavazattal, 250 ellenében választották meg az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének vezetőjévé. A szabályok értelmében az EP-képviselők egyszerű többsége, 376 voks is elég lett volna.
Jean-Claude Juncker a szintén néppárti, portugál José Manuel Barrosót váltja az Európai Bizottság élén. Barroso kétszer öt éven át vezette az intézményt. Az uniós országok állam-, illetve kormányfőinek testülete, az Európai Tanács június 27-én Brüsszelben döntött úgy - David Cameron brit és Orbán Viktor magyar miniszterelnök ellenszavazata mellett -, hogy Luxemburg 18 éven át volt, keresztényszociális pártállású miniszterelnökét jelöli a tisztségre. A tagállami csúcsvezetők jelölésének elnyeréséhez minősített többségre volt szükség a Lisszaboni Szerződés értelmében.
E szerződés - amelynek a szabályai alapján most először választottak európai bizottsági elnököt - kimondja, hogy a tagállami csúcsvezetőknek az EP-választások eredményének figyelembe vételével, a megfelelő konzultációk lefolytatása után kell bizottsági elnököt jelölniük.
A jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt márciusban, az idei EP-választási kampány előtt Junckert választotta meg csúcsjelöltjének, a május 22-25-i EP-választásokon pedig a néppártiak szerezték meg a legtöbb EP-mandátumot.
Juncker a vita kezdetén részletesen ismertette politikai és szakmai elképzeléseit megválasztása esetére. Beszédében többször váltott nyelvet - részben franciául, részben németül, részben pedig angolul szólt a képviselőkhöz. Javaslatainak egyike, hogy a köz- és a magánszféra együttműködésével a következő három évben 300 milliárd euróval ösztönözzék a gazdasági növekedést, és elsősorban a fiatalok munkahelyhez juttatását.
A pénzt - vélekedett - a most is meglevő költségvetési forrásokból, az Európai Beruházási Bank, valamint a magánszektor forrásaiból kell előteremteni, anélkül, hogy megsértenék a szigorú deficitszabályokat és az adósságcsökkentést előíró szabályokat.
"Újra kell iparosítanunk Európát" - mondta Juncker, megállapítva, hogy az öreg kontinens az utóbbi időben hátrányba került a globális versenyben. Az Európai Bizottság elnökjelöltje ígéretet tett arra, hogy megválasztása esetén jövő februárra kidolgozza a tíz pillérre épülő részletes munkaprogramot a befektetésekről, amelyek az ipari klasztereket, elsősorban az energetikai, a közlekedési, illetve a szélessávú technológiát alkalmazó szektort érintenék.
Jean-Claude Juncker azt is törekvései között említette, hogy minden egyes EU-tagállamban legyen az adott ország anyagi lehetőségeivel arányos, előírt és garantált minimáljövedelem. Szintén megemlítette, hogy a közszolgáltatásokat meg kell óvni "a korszeszélytől", amin egybevágó értelmezések szerint az állami támogatások lefaragását, illetve a közszolgáltatások privatizálását értette.
Juncker beszédének gazdaság- és szociálpolitikával kapcsolatos részei általában is egyértelműen mutatták, hogy a jobbközép pártállású politikus nyitni kíván a balközép felé. Hangsúlyozta például, hogy a stabilitási és növekedési paktum keretein belül az eddiginél nagyobb rugalmasságot kell tanúsítani a forrásfelhasználás terén.
Ilyen, nagy tapsot aratott megnyilvánulásai közé tartozott az is, amikor arról beszélt, hogy ha szándékai és reményei ellenére ismét pénzügyi mentőövre szorulna és kiigazító lépésekre kényszerülne valamelyik tagország, akkor nem szabad elkövetni még egyszer azt a hibát, hogy a pénzügyi szigor kiigazító csomagját előzetes szociális hatástanulmányok nélkül fogadják el.
Az elmúlt évek ezzel kapcsolatos negatív tapasztalatairól így fogalmazott: a legsúlyosabb válság időszakában "repülés közben kellett megjavítani a lángoló gépet", és a választott megoldások nem mindig feleltek meg a "politikai esztétika kívánalmainak", de a feladatot végrehajtották, az eurót megmentették, és a görögöket is sikerült benne tartani a közös fizetőeszközt használó övezetben. A válság azonban még nem múlt el végérvényesen - tette hozzá mindehhez figyelmeztetően.
MTI
