A magyar kormány mai vitáinak nagy része - mondta Orbán Viktor - a kabinet célzott intézkedéseivel függ össze. Ugyanis míg a kormányzat szerint válság idején a célzott lépések vezetnek eredményre, addig a nyugatiak, különösen a Magyarországon működő nyugati cégek kifogásolják a szelektív, célzott és nem pedig normatív magyarországi lépéseket, így például a bank- és a telekommunikációs adót, mert szeretnék szétteríteni a rájuk kirótt terhet. E célzott lépések nélkül azonban a "büdös életben" nem jutunk ki a válságból - mondta, hozzátéve: ezt a politikát Brüsszelben is meg kell védeni.
Ma már csökken az államadósság - és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett hitel előtörlesztése esetén ez tovább javulhat -, harmadik éve három százalék alatti a költségvetési hiány, az ország a saját lábán áll, a kormány kezelte a devizahitelesek problémáját, csökken a munkanélküliség és a háztartások rezsiköltsége, nőnek a bérek és a nyugdíjak, bővül a gazdaság - sorolta a kormányfő. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, nagyon meglepődne, ha az utolsó negyedévben nem lenne egy látványos bővülési adat. A kormányzat feladata az, hogy jó pályán tartsa az országot - hangsúlyozta Orbán Viktor.
Érdekünk a sikeres Európa
Magyarországnak érdeke az eurózóna sikere, mert nagyon sok szállal kötődünk a közös pénzt használó országok övezetéhez - jelentette ki Orbán. Egy sikeres eurózóna esetén a magyar gazdaság sikerének esélyei jelentősen megnőnek - hangsúlyozta a kormányfő, aki szerint ha Közép-Európa nem volna tagja az Európai Uniónak, akkor a közösségben nem lenne gazdasági növekedés. Ezzel kapcsolatban megismételte, hogy a térség államainak jóval korábban kellett volna csatlakoznia az unióhoz.
A miniszterelnök szerint egyébként Magyarországnak is számolnia kell azzal, hogy az eurózóna intézményesülése, egyre mélyebb gazdaságpolitikai integrációja a következő évek meghatározó folyamata lesz, amely nagy lépésekkel halad majd előre.
Az EU és Oroszország együttműködése kellene
Versenyképessége javításához az Európai Uniónak meg kell állapodnia Oroszországgal - hangsúlyozta a miniszterelnök. Mindez Közép-Európának történelmileg nem könnyű kérdés, mert "ha egy Németország vezette Európai Unió és Oroszország közeledéséről az ember olvas, akkor megnézi, hogy a gyerekek megvannak-e az udvaron" - mondta a kormányfő, aki szerint ezért a közép-európai térségnek pontosan meg kell fogalmaznia az érdekeit egy EU-Oroszország közötti hosszú távú stratégiai együttműködés esetén.
Szintén kérdésre válaszolva Orbán Viktor megismételte azt az álláspontját, hogy Magyarországnak akkor kell érdemben megfontolnia az eurózónához való csatlakozást, ha az egy főre jutó magyar GDP elérte az euróövezeti tagállamok egy főre jutó GDP-jének 90 százalékát. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a következő évtizedben "nem fenyegeti" Magyarországot ez a dilemma.
MTI
