A kormány várja a legnagyobb növekedést
A kormány növekedési elképzelései az elmúlt években szinte rendre túlontúl optimistának bizonyultak. 2013-ra a tavalyi év nagy részében 1,6 százalékos növekedést prognosztizált, aztán októberben - már a recesszió közepén - módosított a várakozásain. Így végül szerintük idén 0,9 százalékkal növekedhet a gazdaság, ami egyben a legoptimistább forgatókönyvnek számít. Ennél egy hajszállal alacsonyabb növekedést vár a jegybank, 0,8 százalékot. Többségében van viszont az a nézet, mely szerint a magyar gazdaság lényegében csak stagnálás körüli eredményre lesz képes. A Századvég Gazdaságkutató és az Európai Bizottság is 0,3 százalékos bővülést vár, a GKI és a Kopint-Tárki egyaránt 0 százalékos GDP-t prognosztizál, az OECD viszont a legpesszimistább forgatókönyvével 0,1 százalékos visszaesést.
Az biztos egyébként, hogy a jelentősebb növekedéshez jelen állás szerint alig tud valami hozzájárulni, ami a prognózisokban is megmutatkozik. Egyedüli húzóerőként az export mutatkozik, az ágazat képessége viszont nagyban függ a nemzetközi partnerek teljesítményétől is. Az eurózóna a várakozások szerint inkább stagnálásra lesz képes, mint érdemi növekedésre. Ennek fényében a legoptimistább forgatókönyv ezen a területen is a kormányé, mely 6,2 százalékos növekedést vetít az idei évre. Ettől több mint egy százalékkal marad el a GKI várakozása (+5 százalék), miközben az Európai Bizottság is jelentős növekedést prognosztizál, szerintük 4,5 százalékkal bővülhet idén az export volumene. A többség viszont 2-3 százalék körüli növekedésre számít.
Az eddig is kritikus területen, a beruházásoknál idén sem mutatkozik fordulat a várakozások szerint. A legpesszimistább forgatókönyvet a Kopint-Tárki vázolta fel, szerintük 5 százalékkal eshet tovább a beruházások volumene, ami az amúgy is alacsony bázis miatt igen elkeserítő adatnak tűnik. A GKI 2, a kormány pedig 1 százalékos további zsugorodásra számít, míg a jegybank és a Századvég az optimistább szűk táborát gyarapítják a maguk 0,2, illetve 0,4 százalékos csökkenési prognózisával.
Idén sem fogunk többet költeni
A 2012-es csúcson tetőző és éves átlagban is valószínűleg bőven 5 százalék feletti infláció 2013-ban a többség szerint csak kicsit mérséklődhet. Bár itt meg kell jegyezni, hogy a rezsicsökkentést egyedül csak a jegybank tudta figyelembe venni a friss prognózisában, így már "csak" 3,5 százalékos pénzromlásra számítanak. Rogán Antal is hasonló állásponton van, hiszen szerinte az elmúlt évek legalacsonyabb inflációja lehet az idei, ennek ellenére a kormány nem tervez módosítani az 5,2 százalékos várakozásán.
Mivel várhatóan az infláció alacsonyabb lesz, mint amihez a nyugdíj- és a minimálbér-emelés mértékét kötötték, így idén növekedhet a reálbér. Az viszont, hogy a háztartások költése növekszik-e majd, azon múlik, hogy a lakosság mennyire lesz optimista: költekezik-e, vagy inkább megtakarít. Releváns prognózisnak ebben az esetben is a jegybank várakozását tekinthetjük, hiszen ők már kalkuláltak a rezsicsökkentéssel. Ez alapján úgy tűnik, a lakosság a reálbér várható emelkedése ellenére is 0,2 százalékkal kevesebbet fog költeni.
Hiába a sok foglalkoztatást növelő intézkedés
Az elemzői várakozás arra utalnak, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv, a járulékkedvezmények, a különböző foglalkoztatást növelő támogatások csak kismértékben csökkenthetik a munkanélküliséget idén. Az adatok szerint ugyanis a munkanélküliek aránya továbbra is közelebb lesz éves átlagban a 11 százalékhoz, mint a 10-hez. Az Európai Bizottság, a Kopint-Tárki és a Századvég mellett a kormány is 10,8 százalékos rátával számol, míg a GKI és az OECD 11, illetve 11,1 százalékos munkanélküliséget vár az idei évre.
Kulcskérdés: a költségvetési hiány
2012 utolsó negyedévében világossá vált, hogy a kormány mindent feláldoz a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartása miatt, ami részben érthető is, hiszen ha nem kerülünk ki a túlzott deficiteljárás alól, súlyos uniós pénzektől eshet el hazánk. Úgy tűnik, hogy a kormány erőfeszítéseinek eredménye lehet, hiszen 2013-ban a legtöbb prognózis szerint marad a hiány a kritikus szint alatt. A kormány, a Századvég és az OECD 2,7 százalékos, a Kopint-Tárki és az Európai Bizottság pedig egyaránt 2,9 százalékos hiányra számít idén. A jegybank és a GKI viszont úgy véli, újabb kiigazítások kellenek majd az idei költségvetésben, ha a kormány tartani akarja a hiányt; mindkét prognózis szerint ugyanis 3 százalékos lehet a 2013-as költségvetés hiánya.
Székely Sarolta
mfor.hu
