Európának úrrá kell lenni a problémákon
"Európában jelenleg nincs adósságválság, csak annak hívjuk. Az Európai Unió eladósodottsága összességében sokkal kedvezőbb, mint például az Egyesül Államok adósságszintje, és jóval erősebb fékek vannak a rendszerben, mint a tengerentúlon" - emelte ki az Európa Pont és a Political Capital csütörtöki vitaestjén Oszkó Péter.
A Bajnai-kormány pénzügyminisztere szerint vannak problémás, eladósodott európai országok, melyek döntéshozatala nehézkes. "Nem az összes adósságszint a probléma, hanem az, hogy az egyes tagállamok egymás eladósodottságát próbálják kijátszani egymás ellen. Éppen ezért a jövő kérdése sem az lesz, mennyi lesz a GDP-arányos államadósság, hanem az, hogy ezeken a politikai játszmákon sikerül-e úrrá lenni" - hangsúlyozta Oszkó.
A szakember szerint nem az euróövezet okozta a problémákat, hanem az a tény, hogy nem sikerült megakadályozni bizonyos tagállamokat abban, hogy túlzott könnyedséggel kormányozzanak.
"Az EU legnagyobb problémája, hogy túl kemény megszorításokat alkalmazott, amivel elnyújtotta a válságot. Ezen a téren talán most látszik némi fordulat, a jövőben talán nagyobb szerepet kaphat a növekedés is" - mondta a vitaest másik résztvevője, Mellár Tamás. A KSH egykori elnöke szerint valószínű, hogy sikerül egy működőképes rendszert kialakítani Európában, de ennek ára az lesz, hogy két- vagy akár háromsebességes lesz a kontinens.
Magyarország: el kellene dönteni, hova akarunk tartozni
"Ha van olyan tagállam, mely igyekszik politikai előnyt kovácsolni a fent említett politikai játszmából, akkor az Magyarország. Hazánk lett az egyik példa arra, mi hátráltatja az EU-t a kilábalásban, Magyarország nem értette meg, mi a válság és mi a válságkezelés Európában" - tért rá hazánk kilátásaira Oszkó Péter.
Az egykori pénzügyminiszter szerint azok az országok, melyek vállalják a nehéz felzárkózást, az újjá alakuló Európa magjához fognak tartozni, akik viszont a kalandor politikát részesítik előnyben, azok a perifériára szorulnak. "Ebben a helyzetben Magyarországnak kell eldöntenie, melyik utat választja. Szerintem a magyar kormány azzal kalkulált, hogy jobb lesz a periférián lenni, kelet felé kell nyitni, de ez nem volt jó stratégia" - hangsúlyozta.
Mellár Tamás szerint hazánk egyelőre keresi a helyét a formálódó új Európában, ő úgy véli, hogy a 2002 és 2006 közötti időszakra vezethetők vissza az "eredendő bűnök", akkor ugyanis a potenciálisnál lényegesen magasabb növekedést céloztunk meg, ami automatikusan egy adósságválságot hozott magával.
"Magyarországnak minél előbb be kellene vezetni az eurót, mert akkor legalább annak fiskális és monetáris feltételei teljesülnének, ami a mi érdekünk. Ehhez képest most a kormány 2020 előtt nem is akar beszélni erről a kérdésről" - véli Mellár Tamás.
12 év hibáit összegzi a kormány
"A magyar kormány azt gondolta, hogy egy válságos időben lehet különutas, szabadságharcos gazdaságpolitikát folytatni, azonban az egyértelmű, hogy nem ez az ország érdeke. Meg kellene teremteni egy versenyképes gazdaságot és kialakítani egy kegyelmi állapotot a külföldi tőkével" - emelte ki a KSH egykori elnöke. Mellár szerint utóbbi téren az elmúlt húsz évben egyszer sem sikerült eredményt elérni: eleinte túlságosan szerette a magyar kormány a külföldi tőkét a rendszerváltozás után, a jelenlegi vezetés azonban átesett a ló túlsó oldalára.
Oszkó Péter szerint a magyar kormány nem egyszerűen külföldi tőke-ellenes, hanem piacellenes, alapvetően olyan emberek irányítják, akiknek láthatóan semmi közük nem volt korábban a piaci versenyhez és ódzkodnak attól. "A kormány intézkedéseinek köszönhetően a gazdaság nemhogy nem erősödik, de egyenesen gyengül" - jelentette ki.
"A jelenlegi gazdaságpolitika az elmúlt tizenkét év hibáinak kvintesszenciája, most gyorsan követnek el minden olyan hibát, melyeknek köszönhetően korábban a perifériára szorultunk" - mondta Oszkó. Szerinte a következő időszak fő feladata majd az lesz, hogy a jelenlegi hibákat korrigáljuk, ami évekig is eltarthat.
Beke Károly
mfor.hu
