A terv az, hogy Magyarország a finanszírozásban próbáljon meg elszakadni a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) - mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter az Inforádió Aréna című műsorában kedden.
Pillanatnyilag Magyarország magabiztosan finanszírozható a piacról", ebben szerepet játszik a befektetők megnövekedett kockázatvállalási hajlandósága, az, hogy Magyarország növelte a befektetői bizalmat, az elmúlt időszakban fegyelmezett költségvetési politikát folytatott, és az ország fontos eredményeket ért el a pénzügyi stabilitás megteremtésében - húzta alá Oszkó Péter. Hozzátette: az adósság lejárata függvényében Magyarország újabb kötvénykibocsátást tervez 2010 első félévében a külföldi pénzpiacokon.
A pénzügyminiszter kiemelte: a válságból le kell vonni azt a következtetést, hogy fegyelmezett költségvetési, államháztartási politikát kell folytatni. "Ebben a naptári évben már nem valószínű, hogy lesz újabb eurókötvény kibocsátás" - fűzte hozzá. A jövő évi költségvetés alacsonyabb költési szintre szorítja az államháztartást - mondta a pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy 400 milliárd forinttal kevesebb pénz áll majd rendelkezésre az államháztartásban.
Az euró bevetésével kapcsolatban aláhúzta: jó lenne, ha Magyarország minél előbb teljesíteni tudná a feltételeket, mert az euró bevezetésének egyszerre van hatása az ország pénzügyi stabilitására és versenyképességére. A pénzügyminiszter arról is szólt, hogy a kormány jelenlegi koncepciója szerint olyan törvényjavaslatot akarnak benyújtani a parlamentnek, amely a jelenleginél függetlenebb, önállóbb pénzügyi felügyelet felállítását irányozza elő.
Az idei költségvetési bevételek a prognózis szerint alakulnak - mondta Oszkó Péter. A pénzügyminiszter szerint az idei költségvetésben a bevételek a korábban eltervezett ütemben alakulnak, de egyes bevételeket, így a társasági adóból és az iparűzési adóból a büdzsébe érkező pénzeket nehéz előre meghatározni, tényleges összegüket csak decemberben lehet majd látni.
A pénzügyminiszter elmondta: az idei évi költségvetés feszített, de a gond az, hogy az első félévben időarányosan az egészségügyben például többet költöttek mint tavaly.
