Mint kiemelte, a gazdasági növekedés feltétele a befektetések élénkítése. "Bízunk abban, hogy a korábbi retorika ellenére a külföldi befektetések áldásos hatását a Fidesz gazdaságpolitikusai is fel tudják mérni és ki tudják használni" - mondta. A befektetők szempontjából a legfontosabbnak a szabályozási környezet kiszámíthatóságát tartja. A régióban Oroszország például sokkal rosszabbul, Csehország azonban jobban áll, mint Magyarország - mutatott rá -, amiben jelentős szerepe van a szabályozásnak. A magyar szabályozás szerinte nem kellően befektetőbarát, Magyarországon például a nyugdíjalapok nehezebben tudják a pénzüket tőkealapokban elhelyezni, mint más országokban.
Kissé ironikusan megjegyezte: a transzparencia, ami a kockázati tőke befektetések előnye, egyben az iparág hendikepje is, ugyanis emiatt nem tud korrumpálni. Oláh László úgy vélekedett, hogy a válság ellenére nem rossz a helyzet, további pénzek áramlanak az iparágba. Hangsúlyozta: sokan tévesen gondolják úgy, hogy a kockázati tőke iparág hozzájárult a válsághoz, holott éppen fordítva, a munkahelyek teremtésével enyhítette a krízist.
Magyarországon száznál több vállalat van közvetlenül vagy közvetve kockázati tőketársaságok tulajdonában, a kockázati tőke iparág több mint tízezer embert foglalkoztat. Az ágazat azonban súlyánál sokkal nagyobb szerepet tölt be a gazdaságban, s fontos szerepe lehet a növekedés beindításában, ha sikerül az allokált pénzeket Magyarországra hozni - mutatott rá.
Az MTI kérdésére elmondta: nem jött be az a várakozásuk, hogy a már jelentős tőkét összegyűjtő alapok a banki finanszírozás miatt komoly alternatívát jelentenek majd a tőkét bevonni kívánó vállalatoknak, s a tranzakciós szám is alacsonyabb a vártnál.
Ezt a nagy árazási szakadékkal magyarázta. A vállalati tulajdonosok nehezen fogadják el, hogy ami korábban 100 forintot ért, már csak 85-öt vagy még kevesebbet. Az eladók abban reménykedtek, hogy visszajöhetnek még a régi szép idők, ennek azonban az elnök szerint nincs realitása. A kialakult pénzügyi buborék olyan extrém árakat hozott, amelyek nem fognak visszatérni - mondta. Úgy látja azonban, ez már kezd átszivárogni a köztudatba, tavasszal már nőtt a tranzakciók száma.
Az idei kilátásokról szólva elmondta: ahogy a nyilvános piacok árazása javul, úgy nő a magántőke bátorsága; a világgazdasági kilátások javulnak, s lassan visszatér a bankok finanszírozási hajlandósága is. Mindez a vevői oldalon nagyobb bátorságot, az eladói oldalon pedig a realitásokkal való szembenézést eredményez, ami a tranzakciók számának növekedéséhez vezethet Magyarországon.
Oláh László bízik abban, hogy az iparág által a régióban összegyűjtött tőkéből viszonylag sokat Magyarországra lehet hozni az idén. Úgy vélekedett, ha sikerül visszavenni az egészségügy átpolitizáltságából, sok befektetés áramolhat az ágazatba. Hozzátette: Romániában és Lengyelországban, ahol az ágazat kevésbé átpolitizált, szárnyalnak az egészségügyi befektetések.
Az energetikai ágazat, ahol jelentős kockázati és magántőke van jelen egyebek között az alternatív energetikában, további pénzt tud vonzani - mondta. Miközben azonban a befektetések száma nő, az átlagos befektetett összeg csökken, mert az a cél, hogy kisebb teljesítményű erőművek, kevésbé centralizált hálózatok jöjjenek létre.
A pénzügyi szektor Oláh László szerint a kockázati tőke örök kedvence, ami annak köszönhető, hogy innovatív. Pénzügyi vállalkozást nem nehéz létrehozni, a belépési korlát viszonylag alacsony - mondta -, Magyarországon is több pénzügyi szolgáltató mögött van kockázati tőke. Hagyományos befektetési terepe a kockázati tőkének a távközlés is, nem egy kábelcég mögött kockázati tőke társaság áll. Az internet- és kábeltévé-szolgáltatás területén Oláh szerint konszolidáció várható.
MTI/Menedzsment Fórum
